2011. április 28., csütörtök

Mátra 115

A napokban elgondolkodtam azon, hogy idén megpróbálom teljesíteni a Mátra 115 túrát is. Ez lenne az első 100 kilométernél hosszabb teljesítménytúrám. A táv mindössze 15 kilométerrel (kerékkel mérve: 24 kilométerrel) több mint a K100, viszont a szintkülönbség (emelkedő) nem 2775 méter, hanem 6374, azaz több mint kétszer annyi.

A túra Kisnánáról indul, a cél pedig Gyöngyöstarjánban van; közben érinti többek között Kékestetőt, Galyatetőt, Mátraházát, Ágasvárat (lásd térképvázlat).

Nehézséget jelent még, hogy közvetlenül a Kinizsi Százas utáni hétvégén, június 4-5-én kerül megrendezésre (ekkor lesz a Nagyszombati Százas is).

Frissítés: idén végül nem indultam a Mátra 115-ön, de jövőre lehet hogy megpróbálom.

Kapcsolódó bejegyzés:
Túrabeszámoló a Mátra 115-ről

Pataporc verse a Kinizsi Százasról

Következzék Pataporc kedves, képekben bővelkedő verse a Kinizsi Százasról (ide kattintva egy verselemzést is találunk róla, emide kattintva pedig egy saját, jóval egyszerűbb költeményem olvasható el a témáról; Pataporc művét innen emeltem át).

A PILIS ÉS A SÖR
avagy
A SÖR ÉS A PILIS

Szomorún szikkad a szikla,
Rőten fonnyad a zsom-
béka üget a patakba
(De jaj! Hova tűnt el a csermely?)
S elmereng nedves alkonyokon.

Töpped a tegnapi zsömle,
Izzad a rúd, (a la Pick),
Zsákomban aszalódnak
Dzsemmé érett rút valamikk.

De jaj, nem viccel a sziksó,
A réten itt-ott jő s kicsapong,
Némán veszi ezt tudomásul
A szirmát (s kedvét) vesztett kis pityapong*.

Porporosan nyikorognak a táblák,
Körkörös írás: SOPRONI SÖR,
Ne gyötörj, ó bús felirat,
Mer' mingyár nem megyek arra a rohadványosan magas Pilisre föl!

Kábán kőröz fenn suta sólyom,
Csőre a szomjtól összeragad,
(már távoli kép csak a sör-felirat),
Ennek örülve nyúl fut a fűre,
Leül, relaxál, hőlead.

Porzik az út
És Korzika torkom,
Szögként karcol a lellei rost,
Sört ide pincér,
Sört ide nékem,
Sört ide gyorsan,
Sört ide MOST!

* pityapong = pitypang (kaszásdűlői nyelvjárás)
(A kiadó megjegyzése)

Még egy hónap a Kinizsi Százasig

Pontosan egy hónap múlva, május 28-29-én kerül megrendezésre az idei, 31. Kinizsi Százas teljesítménytúra (számomra az ötödik teljesítés lehetőségével).

Megjegyzés: a K100 dátuma hagyományosan május utolsó (teljes) hétvégéje. Abban az esetben, ha ez pünkösdre esik, akkor az előző hétvége. Így egy naptár segítségével könnyen utánajárhatunk, hogy melyik évben mikor volt a túra, illetve az elkövetkező túrák időpontja is előre kiszámítható. Kivételként ezen szabályt erősíti az első, 1981-es Kinizsi Százas, amit szeptember 5-6-án rendeztek.

2011. április 26., kedd

A Kinizsi Százas "anyja": a Nagyszombati Százas

Ismert, hogy az első magyarországi teljesítménytúra, a Kinizsi Százas mintájául egy szlovákiai - akkor még: csehszlovákiai - rendezvény, a Nagyszombati Százas (Trnavská Stovka, azaz T100) túra szolgált (lásd Wikipédia és www.fsz.bme.hu/mtsz/irodalom/bajo00.htm).

Az első T100 hét esztendővel korábban (1974-ben - forrás) került megrendezésre, mint az első K100. 1980-ban aztán a Kinizsi TE Encián szakosztály néhány tagja teljesítette a Nagyszombati Százast, és élményeik hatására a következő évben meg is rendezték saját túrájukat.

A Kis-Kárpátokban Pozsonytól Brezováig kanyargó Trnavská Stovka érdekessége még, hogy a 100 kilométeres távon (2800 méteres szintkülönbséggel, ami nagyjából megfelel a Kinizsi Százasénak, és hasonlóan 24 óra szintidővel) kívül egy 169 kilométeres változata is van (3400 méter szintkülönbséggel, 40 óra szintidővel). A túra idén június 4-5 (-6)-án kerül megrendezésre, azaz egy héttel a K100 után. A nevezési díj mindössze 2 euró, de a teljesítők az életre szóló élményen kívül csak oklevelet és meglepetést kapnak, jelvényt nem.

Tipp:
A 2011-es Nagyszombati Százas kiírása a TTT weboldalán
sétáLósbácsi beszámolója a 2007-es Nagyszombati Százasról

Kapcsolódó bejegyzések:
Egy másik K100: Kazinczy 100

Idei hetedik futásom a Margitszigeten

A mai futásommal kapcsolatban egy A és egy B tervem is volt: az egyik szerint egy kört futok, de azt minél gyorsabban (és ha lehet, a múltkori 28 perces körrekordomat is megdöntve), a másik lehetőség pedig az volt, hogy inkább megpróbálom kényelmes tempóban lekocogni - életemben először - a félmaratoni távot, azaz a négy szigetkört.

Végül az első változat, a gyors kör mellett döntöttem, de sajnos nem sikerült jobb időt futnom a 28 percnél: pár másodperccel kevesebb, mint fél óra alatt futottam le az egy kört.

2011. április 25., hétfő

Cim-cim cimbora

Ma egy kedves cimborámat, unokatestvérem férjét sikerült "megfertőznöm" a Kinizsi Százas teljesítésének gondolatával, a túra szellemiségével, így valószínű, hogy egy hónap múlva velem tart a nagy úton.

Régebben hosszútávfutó volt, és lelkiekben is kitartó, céltudatos srácnak ismerem, így jó esélyei vannak a Kinizsin. Ez lenne akkor az első olyan K100, amit végig társaságban teljesítek. Amúgy is van egyfajta "élménymegosztó" hajlamom, szeretem például a hozzám közelállókkal elolvastatni kedvenc Csehov, Zweig novelláimat (bár ez ritkán sikerül), vagy megnézetni velük kedvenc filmjeimet (A gyűlölet, Rekviem egy álomért, Amerikai szépség) - így kissé önző módon nem csak humoros társasága, hanem ezen élménymegosztási kedvem kiélése is motivált a rábeszélés során.

Sokat beszélgettünk a túráról, mutattam neki e blogomat és a lap.hu oldalamat is. Tán az eszperente nyelvű bejegyzéssel kezdtem, majd a különféle őrült számításaimat olvastam fel neki. Apropó, azt ki is hagytam, hogy egy közös ismerősünk, Cs. M., a pasaréti lelkész háromszor teljesítette a túrát, sőt, én tőle hallottam először erről e kihívásról, még tizenéves koromban.

Azért felhívtam a figyelmét a társaságban való teljesítés esetleges problémáira is (de megállapítottuk - már amennyire ezt előzetesen meg lehet állapítani -, hogy hasonló tempónk lehet), no meg az orvosi igazolásra, amit be kell szereznie.

Frissítés: Attila végül nem tartott velem a 2011-es Kinizsi Százason, de úgy tervezi, hogy 2012-ben velem jön majd.

2011. április 23., szombat

Rémálmok a Kinizsi Százasról

Ma úgy volt, hogy hajnalban túrázni indulunk öcsémmel a Szalajka-völgybe, de aztán elaludtunk, így otthon maradtunk. Pedig édesapám régi, lassan tíz éves, de új állapotú bakancsában mentem volna, amit nem sokkal halála előtt vett (a La Sportiva bakancsomat Budapesten hagytam, mert nem tudtam öcsém kirándulási tervéről).

A Kinizsi Százasról is vannak olykor hasonló "rémálmaim": a K100 reggelén elalszom, vagy valamitől nem érek időben a rajthoz. Esetleg szórakozottságból fordítva indulok el a túrán, mintha Isziniket teljesítenék, és csak a szemből érkezők döbbentenek rá végzetes tévedésemre, s a szörnyű következményre, hogy jelvény nélkül maradok.

2011. április 22., péntek

Hátizsák a Kinizsi Százasra

Tegnap megvásároltam az első valódi outdoor-túrasport hátizsákomat (persze a szó szoros értelmében minden hátizsák outdoor valahol, de ez aztán kifejezetten). Az Adidas ForMotion termékvonalába tartozó, légiesen könnyű zsáknak a tervezők az LWeight BP 09 nevet, rövidítést adták, és az enyém egy grafit/fekete színváltozat, ami a képen látható.

Erre is abban az outletben találtam, ahol a futócipőmre, ráadásul hasonlóan jó vétel volt: 8.999 Ft-ról volt leárazva 6.490 Ft-ra, de a cipő vásárlásakor kapott akciós kuponnak köszönhetően még ebből is lejött 30%, így végül 4.545 Ft-ért hozhattam el.

A hátizsák nem túl nagy, de cserébe - mint említettem - alig van önsúlya, és úgy van kialakítva, hogy a vállpántja és a háta szellőzzön (az Adidas szakzsargonjában ez az úgynevezett Clima365, ClimaCool technológia), ami nagyon jól jön egy olyan kemény túrán, mint a Kinizsi Százas. Sok rekesze van (a manapság divatos "inverz", fordítva bevarrt cipzárakkal), az aljánál övtáskaszerű kiképzéssel, két oldalsó kis zsebbel. Össze is számolom: három nagyobb rekesz (ebből egy valóban tágas, kettő inkább laposabb, de térképeknek, stb. jól jön), egy valamivel kisebb, meg az említett két oldalsó zseb az övrészen. Két titkosabb zsebe is van, bár ezekbe csak cetlik, bankjegyek vagy nagyon apró tárgyak férnek.

A hátizsák nagyobb utazásra, több napos túrára mérete miatt kevésbé alkalmas, de szerintem a Kinizsi Százasra bőven elég (az éjszakára szükséges pulóvert a külső, madzagos részére téve, és esetleg a vizes palackot is kívülre applikálva marad elég hely a zsákon belül az élelemnek és a többi felszerelésnek).

Kapcsolódó bejegyzések:
Űrtechnológia a Kinizsi Százason
Fejlámpa - egy fontos felszerelés a Kinizsi Százasra
Kamásli a Kinizsi Százasra
A bakancsom és a túrabotom - és néhány ötlet, tipp
Ha én gazdag lennék... Inov-8 Roclite 400 GTX

2011. április 21., csütörtök

Gondolat a már megtett és a még hátralévő útról

Félútig minden egyes lépéssel két lépésnyivel csökken a már megtett és a még hátralévő út különbsége. S lehet, hogy közben észre sem vesszük, de utunk felénél egy érdekes - mivelhogy láthatatlan, ezért nem vesszük észre könnyen - határvonalhoz érkezünk, onnantól kezdve ugyanis minden további lépésünkkel két lépésnyivel nő ez a különbség, de már a megtett út javára.

Ez az egyszerű gondolat most fogalmazódott meg bennem. A matematikailag is megalapozott állítás annyira egyszerű, hogy bizonyára másnak is eszébe jutott már, és tán le is íródott már korábban.

Kapcsolódó bejegyzések:
Bátorító idézetek a Kinizsi Százashoz
Kinizsi Százas - a motiváció

Idei hatodik futásom a Margitszigeten

Ma délután, a nyárias időben ismét futottam a Margitszigeten. Most volt rajtam másodszor az új futócipőm, de mindössze egy és egynegyed kört kocogtam (nagyjából 6 kilométert), egyrészt a meleg miatt, másrészt pedig mert igyekeztem gyorsan futni, és elfogyott az erőm. Meg az a helyzet, hogy egy kicsit idegállapotba' is vótam, Maunika.

A múltkor valamivel több mint egy óra alatt futottam le a két kört, ezért úgy terveztem, hogy most egy óra alá szorítom az időmet. Az első kört 28 perc alatt tettem meg, ami saját idei (és tán az abszolút) rekordom, viszont ki is merültem, így lemondtam a második körről.

A Kinizsi Százason persze már nem esnék hasonló a hibába. Nem jó stratégia a túra elején a saját megszokott tempónknál jóval gyorsabban haladni, mert hiába nyerünk időt, visszaüthet a dolog.

Kapcsolódó bejegyzés:
A Kinizsi Százas mint "Gazdálkodj okosan!"

2011. április 20., szerda

A vörös csillagos Kinizsi Százas jelvény titka

Tóth Ervin előző bejegyzésben idézett levelében szóba került a rendszerváltás előtti, vörös csillagos Kinizsi Százas jelvény. Erről is találtam bővebb információt az Index fórum K100 topikjában, Gödény tollából, még 2005-ből. Ebből az is kiderül, hogy 2005-ben - tévedésből - szintén készültek olyan jelvények, melyeken a pajzs alatt nem zöld, hanem vörös csillag látható. Így ezek hasonló ritkaságok, mint például a bélyeg tévnyomatok (lásd Wikipédia), és aki szerencsés volt, abban az évben is szerezhetett ilyen különleges jelvényt. Természetesen akinek ellenérzése volt az elrontott jelvénnyel ill. annak szimbólumával, önkényuralmi jelképével kapcsolatban, az később kicseréltethette. Következzék tehát Gödény hozzászólása a vörös és a zöld csillag történetéről:

"Vörös csillag ügyben: sajnálatos tévedés történhetett - a Pénzverde részéről. Mi meg nem ellenőriztük, amikor az idei adag jelvényt megkaptuk, számunkra is csak a célban derült ki. Volt még a korábbi évekből egy kisebb csomag - akik korán értek a célba, még zöld csillagos jelvényt kaptak. Amikor a régiek elfogytak, a célszemélyzet kibontotta az új csomagot - és jött a meglepetés.

A jelvény még az "átkosban" készült. Az szakosztályunk az ÉDOSZ (Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete) központi természetbarát egyesületének volt a tagja, természetes volt, hogy az ÉDOSZ jelvényében ott volt a vörös csillag.

1989 után viszont a vörös csillag szalonképtelen lett. Ugyanakkor a jelvény formájának elkészíttetése nagyon nagy költség, egy új jelvényt nem tudtunk vállalni. Ezért kerestük meg az eszperantistákat, hogy az ő szimbólumukat, a zöld csillagot használhatnánk-e. Beleegyeztek. Így ugyanazon forma felhasználásával (amelyet egyébként a Pénzverde nem ad ki, hanem saját raktárában őriz meg), de más színű festékkel készült a jelvény.

Az idei csomag megrendelésében is leírtuk - ahogy a váltás óta mindig -, hogy a jelvényt az eredeti színtervvel szemben zöld színű csillaggal kérjük.

A még nálunk levő adagot vissza fogjuk vinni a Pénzverdének, és új adagot kérünk helyette - a megrendelésben szereplő egyértelmű szöveg erre alapot ad. Akinek a jelvény így ahogy van, nem felel meg, az majd becserélheti zöld csillagosra. A cserére a jövő évi Kinizsi Százas rajtjában mindenképpen sort fogunk keríteni, de elképzelhető, hogy erre más alkalomkor/módon is lehetőség lesz (pl. a Téli Teljesítménytúra rajtjában)."

(a képen látható vörös csillagos jelvényt a Wikipédia Kinizsi Százas szócikkében szereplő fotó alapján készítettem)

Kapcsolódó bejegyzés:
Baloldali forradalmárok, gondolkodók túráznak

Helyesbítés, kiegészítés relikvia témában

Az előző, Kinizsi Százas relikvia: kitűző a jelvény előtti időkből c. bejegyzésemmel kapcsolatban kaptam egy e-mailt Tóth Ervintől (akinek az Egyre szűkebb elit II. c. poszt adatait is köszönhetem), a következő információkkal:

"Amennyire én tudom, a fent említett kitűzőt [megjegyzés: nem a képen láthatót, hanem ezt] jóval a túra megalapítása után hozták forgalomba. Nem tudom, hogy konkrétan mi volt a motiváció mögötte, csak sejtem, hogy készítettek az adott évben (ez kb. 1995 vagy előtte lehetett) valamennyi jelvényt drágáért és valamennyi kitűzőt olcsóért, hogy ha a jelvény kifogyna, akkor is tudjanak valamit adni a teljesítőknek. 1995-ben biztosan kérdezték a célban, hogy kitűző, vagy jelvény? Lehetett választani.

Illetve a jelek szerint később is divat volt a tartalék-kitűző:
http://img.index.hu/imgfrm/5/4/0/1/BIG_0003825401.jpg

Érdekes, én mindig jelvényt kértem és mindig jelvényt is kaptam.

Más: 1992-ben lehetett megvenni a mellékelt [megjegyzés: ez látható fent, a bejegyzéshez tartozó képen] kitűzőt Bányahegyen. Gondolom nem a hivatalos rendezők, hanem az ellenőrzőpont személyzete készített magánszorgalomból pár darabot egy kis extra zsebpénz reményében.

Ezenkívül - állítólag- a rendszerváltás előtt a zöld csillag a jelvényben vörös csillag volt (az oklevélen biztosan: http://www.freeweb.hu/kinizsi100/images/k100-oklevel-1989.jpg). Egy vörös csillagos jelvényért adnék 5 zöld csillagosat, és lehetne alkudni :)"

(frissítés: íme A vörös csillagos Kinizsi Százas jelvény titka)

Köszönöm szépen Tóth Ervinnek a helyesbítést, kiegészítést a különleges kitűzőket, ritkaságokat illetően.

Kinizsi Százas relikvia: kitűző a jelvény előtti időkből

(frissítés: Helyesbítés, kiegészítés relikvia témában)

Találtam egy érdekességet - sajnos nem a fiókomban, hanem az interneten, az Index fórum K100 topikjában böngészve: Kinizsi Százas kitűző még a jelvény előtti időkből. Boldog tulajdonosa pedig a fórum túrázó nevű tagja.

A túra régebbi teljesítői nyilván nem csodálkoznak rá, de én most láttam ilyet először - igaz, foglalkoztatott a kérdés, hogy a K100 jelvény mindig olyan volt-e, mint a jelenlegi, s ha nem, akkor milyen volt korábban. Bár a jelvény egyértelműen szebb és kidolgozottabb, ennek a minimalista kitűzőnek is megvan a maga bája.

Ha én gazdag lennék... ilyen bakancsot vennék: Inov-8 Roclite 400 GTX

Ha olyan gazdag lennék, amilyen nem vagyok, akkor a Kinizsi Százasra a brit Inov-8 (Inoveight) gyártó egyik valóban innovatív bakancsát vásárolnám meg: az Inov-8 Roclite 400 GTX nevű darabot, mely a világ legkönnyebb (400 grammos) nubuk bőr- és Gore-Tex bakancsa, és emellett állítólag nagyon kényelmes, stabil, és jól tapad a talajra. De ezt meg is kell fizetni: csaknem 50.000 Ft-ba kerül egy pár ilyen lábbeli.

Persze ez részemről inkább csak álmodozás és telhetetlenség, hiszen a jelenlegi La Sportiva bakancsom közelít a tökéleteshez, valóban mintha a lábamra öntötték volna (bár a tavalyi Kinizsi Százason még nem volt teljesen bejáratva). Még a súlya sem sokkal több az Inov-8 csúcsmodelljénél: 502 gramm, igaz, csak részben készült bőrből.

Kapcsolódó bejegyzések:
Űrtechnológia a Kinizsi Százason
A bakancsom és a túrabotom - és néhány ötlet, tipp
Egy futócipő, aminek nem tudtam ellenállni - Adidas Torsion ZX 8000 SP

2011. április 19., kedd

A túrázás és a testi-lelki egészség

A Magyar Hírlap online kiadásában még tavaly nyáron jelent meg egy cikk a túrázás, kirándulás jótékony hatásairól.

Az írásból kiderül, hogy a túrázás többek között "[...] erősíti immunrendszerünket, mérsékli a szívinfarktus, az emlő-, a vastagbél- és a prosztatarák kockázatát. Stabilizálja emésztésünket és anyagcserénket, hatására csökken a "rossz" (LDL) koleszterin, valamint a vércukor és a vérnyomás szintje, mérséklődik a légúti betegségek és a csontritkulás kialakulásának veszélye. Javul az agy oxigénellátása, ezáltal a szellemi teljesítőképesség is. Ezzel egyenes arányban csökken az Alzheimer-kór és az időskori elbutulás veszélye.

Régóta megfigyelték, hogy a mozgás segítségével jelentősen csökkenthető a depresszió, ez a hatás összehasonlítható a gyógyszeres kezelés hatékonyságával, de mindez mellékhatásoktól mentesen, és a visszaesés veszélye nélkül történik. A pszichovegetatív zavarok – mint például a fülzúgás is – javulnak. A fiataloknál megfigyelhető, hogy növekszik az iskolai teljesítményük, jobban koncentrálnak.

Főképp a rehabilitációs klinikákon vonják be a túrázást a terápiába. [...] Még a nagyon súlyos betegségek, például a rák kezelésében is látványos eredményeket lehet elérni."

A hosszú távú teljesítménytúrák, mint például a Kinizsi Százas, a cikkben leírt, főképp testi hatások mellett a személyiséget is formálják és építik, hiszen kitartásra, az akadályok, nehézségek leküzdésére nevelnek - ráadásul az egész túra, de legfőképp a sikeres teljesítés, célba érés nagyszerű flow élmény (lásd Wikipédia).

Kapcsolódó bejegyzések:
Kinizsi Százas - a motiváció
A Kinizsi Százas mint "Gazdálkodj okosan!"
Dohányzás és alkoholfogyasztás a Kinizsi Százason

Másfél millió kilométer a Kinizsi Százason

Tóth Ervin adataiból az is kiszámítható, hogy a Kinizsi Százas 7.289 teljesítője 1981-től 2010-ig összesen 15.456 alkalommal gyalogolta végig a túrát, és így 1.545.600 kilométert tett meg (ebben tehát csak a K100 teljesítői vannak benne, a rövidebb távon indulók, illetve a túrát feladók vagy a szintidőt túllépők nem).

A valamivel több mint másfél millió kilométer több mint 38 és félszer érné körbe az Egyenlítőt; a Föld és a Hold átlagos távolságának négyszerese; a Föld és a Nap távolságának pedig az egy százaléka. Még a köztudottan rendkívül gyors fénynek is több mint 5 másodpercbe telne a másfél millió kilométer megtétele.

(Megjegyzés: az adatokból - azaz a 7.289 főre jutó 15.456 túrából - az is következik, hogy az "átlagos Kinizsi Százas teljesítő" 2,12 alkalommal abszolválja a túrát. A két teljesítés tehát még valamivel átlag alatti, a három viszont már egyértelműen átlagon felüli eredmény.)

Kapcsolódó bejegyzések:
Egyre szűkebb elit II.
Egyre szűkebb elit
Mennyi 100 kilométer, és mennyi 2775 méter?
A Kinizsi Százas és a számok (és a pasaréti lelkész)

2011. április 18., hétfő

Dohányzás és alkoholfogyasztás a Kinizsi Százason

A Mit nem szabad a Kinizsi Százason? c. bejegyzésemben azt írtam, hogy nem illik a túrán dohányozni és alkoholt fogyasztani. Tsabi a hozzászólásával rávilágított, hogy nem kell ezekben a kérdésekben ennyire radikálisan állást foglalni. Mentségemre szolgáljon, hogy nem dohányzom és alkoholt is nagyon ritkán fogyasztok, így aztán a K100 alkalmával is könnyű ezekről "lemondanom".

Viszont egy dohányostól nem várható el, hogy 100 kilométert, és csaknem egy teljes napot kibírjon nikotin nélkül. Amennyiben füstjével nem zavarja a többi túrázót, és a csikket gondosan eloltja, már kellő tekintettel van társaira és a természetre. És való igaz, inkább a Kinizsi Százason dohányozzon, mint otthon vagy egy kocsmában gubbasztva.

Ami az alkoholt illeti, egy ilyen magyaros, hazafias és természetközeli eseményen, mint a Kinizsi Százas, könnyen előkerül a sör, a bor, a pálinka, és más "védőitalok", folyékony hungarikumok. A közúti közlekedéssel szemben gyalogosan az erdőt járva tolerálható némi véralkoholszint, de azért oda kell figyelni a mértékre. 666Forester egy koktélreceptet is közöl a Kinizsi Százas fórumon - a hűsítő italt külön a túrára kísérletezte ki, és a Kinizsi's Space nevet adta neki.

Egyre szűkebb elit II.

Egy kedves olvasóm, Tóth Ervin, a Kinizsi Százas 14-szeres teljesítője az Egyre szűkebb elit c. bejegyzésemmel kapcsolatban keresett meg e-mailben, és küldött egy táblázatot teljesen friss, aktuális adatokkal (1981-től 2010-ig) a túra egyszeres és többszörös teljesítőiről (melyet a hivatalos lista alapján állított össze).

Ervin táblázatát felhasználva frissítettem a grafikonom: a sárgás sávok a korábbi, 2006-os adatokat szemléltetik, a kékes sávokkal kiegészítve pedig az aktuális, 2010-es értékeket mutatják.

Például azok száma, akik életükben legalább egyszer teljesítették a Kinizsi Százast, 2006 óta 5891-ről 7289-re nőtt. A legalább kétszeres teljesítők tábora 2299-ről 2891-re gyarapodott, a minimum triplázók pedig már nem 1230-an, hanem 1605-en vannak. A rekordot Győri Jenő tartja, aki 1981 óta (a 2008-as esztendő kivételével) minden évben teljesítette a Kinizsi Százast, összesen 29-szer.

Íme a teljes táblázat. Az első oszlop a teljesítések számát (n) mutatja, a második a pontosan n-szeres teljesítők számát, a harmadik pedig a legalább n-szeres teljesítőkét:

143987289
212862891
3 608 1605
4 324 997
5 202 673
6 147 471
7 79 324
8 46 245
9 37 199
10 43 162
11 32 119
12 15 87
13 18 72
14 8 54
15 10 46
16 4 36
17 3 32
18 6 29
19 3 23
20 1 20
21 2 19
22 4 17
23 2 13
24 3 11
25 2 8
26 1 6
27 3 5
28 1 2
29 1 1

2011. április 17., vasárnap

Idei ötödik futásom a Margitszigeten

Ma reggel újra voltam kocogni a Margitszigeten. Most futottam először az új Adidas Torsion ZX 8000 SP futócipőmben (vagy ahogy magamban hívom: a "papagáj cipőben"), és valóban kényelmes darab.

Csak két kört, bő 10 kilométert futottam, a táv növelése helyett inkább a gyorsaságra helyeztem a hangsúlyt. Végül 1 óra 1 perc 22 másodperc alatt tettem meg a két szigetkört, és a második köröm ugyan olyan gyors volt (vagy még kicsit gyorsabb is), mint az első. Következő futásom alkalmával pedig majd megpróbálom egy óra alá szorítani ezt az eredményt.

Épp a napokban kaptam egy Vivicittával kapcsolatos e-mailt a Futanet-től, melyből kiderült, hogy nem 1 óra 10 perc lett az eredményem, ahogy gondoltam, hanem valamivel jobb: 1 óra 7 perc (és 16 másodperc). A táv 2760 fős mezőnyéből az 1443. helyen végeztem.

(Érdekes, hogy a Kinizsi Százason nem mérem így az időt, nem tekintem ilyen szempontból versenynek sem másokkal, sem önmagammal. Csupán arra figyelek, hogy kényelmesen a szintidőn belül legyek. Igazából azt sem tudom pontosan, hogy az eddigi négy túrámon mennyi idő alatt értem be a célba, de lehet, hogy ezentúl feljegyzem majd.)

2011. április 16., szombat

Térkép vásárlás

Néhány bejegyzéssel ezelőtt bevallottam, hogy eddig térkép nélkül indultam a Kinizsi Százason, hiszen a népszerű túrán majdnem annyira lehetetlen eltévedni, mint mondjuk a Balaton-átúszáson.

Nos, ma vásároltam egy Budai-hegység, egy Pilis és egy Gerecse térképet, s utóbbi kettőt a K100-ra is magammal viszem majd. Lehet, hogy nem fogom sokat forgatni őket a túrán, de jó érzés lesz, hogy a hátizsákomban lapulnak, biztos ami biztos.

Épp az imént bogarásztam át a friss, ropogós, kellemesen nyomdaillatú papírlepedőket, pontról pontra végigjárva a Kinizsi Százas útvonalát. Most jártam be először a távot papír alapú térképen, elejétől a végéig, s szinte már ezért az élményért érdemes volt megvásárolni ezeket az okos lapokat.

Magyar vagyok és turista

Sokan emlékezhetnek jó pár évvel ezelőttről a "Magyar vagyok, nem turista!" (a továbbiakban: MVNT) feliratú pólóra. Akkoriban lehetett elterjedt, amikor a "Bombaszakértő vagyok. Ha futni lát, próbáljon velem lépést tartani!" póló, csak még kevésbé volt vicces, és hát értelme sem volt sok. Egyszer láttam egy vidám japán turistacsoportot a Hősök terén, amint egymást fényképezték ilyen, szuvenírként vásárolt MVNT pólókban a szoborcsoport előtt pózolva - volt a jelenetben valami örkényi abszurd. Na jó, valójában ezt csak kitaláltam, de érdekes performansz lett volna.

(Apropó, hadd ajánljam az olvasó figyelmébe saját tervezésű, finomabb üzenetet hordozó, bár kissé polgárpukkasztó pólóimat, melyek előbb-utóbb kaphatóak lesznek.)

Persze a MVNT felirathoz legtöbbször köthető volt egyfajta pártszimpátia és világnézet: félre a globalizmussal és a mindent letaposó nemzetközi turizmussal, mindenki maradjon ott, ahol született, kivéve ha nem is ide kellett volna születnie, mert akkor meg menjen oda (lehetőleg bevagonírozva), ahová tartozik, aztán maradjon szépen ott. De hát néhányan már csak ilyenek: ha vasfüggöny van, az a baj, ha meg lehet külföldre menni és a külföldiek is jöhetnek hozzánk, akkor meg az a baj. Ahogy a népdal is mondja: télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha nincs jó idő, mindig esik az eső.

Szóval én úgy tartom, hogy a magyarság és a turistaság egyáltalán nem egymást kizáró fogalmak, sőt, maga a Kinizsi Százas a legjobb példája a magyarságtudat és a túrázás, a természetszeretet összefonódásának. Egyetlen K100 (sőt, K40 vagy K25) teljesítést többre értékelek minden politikusi nyilatkozatnál, szónoklatnál, verbális magyarkodásnál.

Ha valami különös okból mégis választanom kellene, hogy nemzeti hovatartozásom vagy a túrázás; magyar anyanyelvem, a piros-fehér-zöld lobogó vagy a Kinizsi Százas teljesítése és a jelvények, erdőillatú emlékek; nehéz helyzetben lennék. De azt gondolom, hogy elsősorban természetjáró, a természethez kötődő ember vagyok, és csak ezen nagyobb halmazon belül helyezkedik el a magyarságom. Inkább lennék erdőket járó piréz, mint hegyek közé nem merészkedő, autójából ki nem mozduló magyar. Persze a legjobb, hogy szerencsés születésemnél és sorsomnál fogva egyszerre lehetek magyar és turista.

(az éS logo forrása: esskateboarding.com, a képen látható rovásírásos szöveg megfejtéséhez pedig ezt a linket ajánlom)

2011. április 14., csütörtök

Mit nem szabad a Kinizsi Százason?

"[...] levágni, depózni és futni aljas csalás!" - írta nemrég 666Forester az Index fórum Kinizsi Százas topikjában, inkább viccesen, bár a felsorolt három dologból egy valóban csalás, és amennyiben szándékos, az idézett jelzőt is megérdemli: ez pedig a levágás, azaz rövidítés. Ne tekintsünk úgy a kilométerekre, mint Bakáts Tibor Settenkedő a téliszalámira, vagy Václav Klaus a tollra.

A K100 ugyanis nem arról szól, hogy meg kell találni az ellenőrzőpontok közötti legrövidebb, legkönnyebb, számunkra legszimpatikusabb utat, hanem az előírt, száz kilométeres útvonal becsületes követéséről. A rövidítők becsapják a túra szervezőit, a többi túrázót, és még önmagukat is. Igaz, ők is sokat gyalogolnak, és plusz izgalmat jelenthet, hogy rajtakapják-e őket a csaláson vagy sem; de valójában nem a Kinizsi Százast teljesítik, hanem annak egy egyedi, nehezen értékelhető mutációját, egy kedvük szerint módosított, könnyített változatát. A rövidítéssel, rosszul értelmezett kreativitásukkal ráadásul a természetet is károsíthatják: a Pilis szerpentin tömeges levágása például a hegyoldal erózióját okozza.

A depózásról megoszlanak a vélemények. A kifejezés azt jelenti, hogy a résztvevőt az útvonal egy vagy több pontján segítők várják, és ott élelmet, innivalót, esetleg váltólábbelit, ruházatot stb. kap tőlük. Amennyiben erre a túrázó vagy futó és háttércsapata előzetesen engedélyt kér, nem minősül csalásnak, de a legtöbben azért - jogosan - jelentős könnyítésnek tartják. Hiszen az az igazságos, úgy egyenlőbbek az esélyek, ha mindenki saját maga cipeli az egy napi elemózsiáját, felszerelését.

A futás hasonlóan megosztó dolog. A "bakancsos" túrázók a gyalogos teljesítést tekintik igazinak, de egy-egy lejtőn való lekocogás tán még a legortodoxabbak szemében is belefér. Természetesen a futás hivatalosan nem minősül csalásnak, de a K100 hagyományosan inkább a túrázóké, a Terep Százas (lásd Wikipédia) pedig az ultramaratonista terepfutóké.

Végül következzék néhány dolog, amit nem illik a Kinizsi Százason: nem ildomos túra közben dohányozni, alkoholt fogyasztani, hangosan zenét hallgatni. A szemetet ne dobáljuk el, még a lebomlónak gondolt hulladékot sem. Kétségtelen, hogy a banánhéj, a papírzsebkendő és a környezetbarát bevásárlószatyor aránylag gyorsan lebomlik, de addig is optikailag szennyezi, csúfítja az erdőt, és másokat is könnyen a rossz példa követésére ösztönözhet.

(frissítés: Dohányzás és alkoholfogyasztás a Kinizsi Százason)

...további kérdések és válaszok itt a Kinizsi Százas blogban.

Hűvösvölgyi túra

Kedvesemmel ma elkirándultunk Hűvösvölgyből a kék jelzésen az Árpád-kilátóig, majd onnan a zöld jelzést követve visszatértünk a városba, a Nagybányai útra. A túra a kisebb kitérőkkel nagyjából 10 km-es lehetett, és egy kék túra beszámoló adta hozzá az ötletet.

A régi Sherpa túranadrágom most volt rajtam először az átalakítása óta. Úgy terveztem, hogy kipróbálom a kamáslimat is, de aztán nem volt sár, így felesleges lett volna felvenni; a túrabotomat pedig szórakozottságból otthon hagytam.

Viszont eszembe jutott, hogy nem lenne rossz ötlet az ország erdeinek bejárása és a kék túra útvonal teljesítése. Így akkor a Kinizsi Százas jelvények mellé egy kék túra jelvény is kerülne a gyűjteményembe, és majd egyszer büszkén mutathatnám az unokáimnak, unokáinknak.

Kapcsolódó bejegyzés:
Bemelegítés a Kinizsi Százasra: Márciusi Emléktúra 48

2011. április 12., kedd

Bátorító idézetek a Kinizsi Százashoz

A Kinizsi Százas teljesítménytúra 100 kilométere (2775 méter emelkedővel) bizony nem kevés, ezért nem árt egy kis bátorítás, hogy kiegészítsük, megerősítsük saját, belső motivációnkat. Tudom, ezen idézetek, bölcsességek közül sok közhelyesnek hat, vagy akár valóban émelyítően tömény közhely, de jó lehet olvasgatni őket:

"Önmagunkkal vívni: a legszörnyűbb viadal; önmagunkon győzni: a legnagyobb diadal."
(Logau)

"Az Istenhez imádkozni kell, de a parthoz evezni."
(Lev Tolsztoj)

"A kihívások teszik életünket érdekessé; azok legyőzése ad értelmet neki."
(Joshua Marine)

"Ha küzdesz veszíthetsz, ha nem küzdesz: veszítettél!"
(ismeretlen)

"A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél. Mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk."
(Arthur Golden)

"Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében."
(Kurt Diemberger - itt olvastam: turablog.zelena.hu)

"A lehetetlen csupán csak egy nagy szó, amellyel a kisemberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni az erőt magukban a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik!"
(Muhammad Ali)

"A folyó és a szikla összecsapásából mindig a folyó kerül ki győztesen – de nem az erejének, hanem a kitartásának köszönhetően!"
(H. Jackson Brown)

"Hajlandó vagy küzdeni? Mert rögtön az elején megmondom, hogy eljutni onnan, ahol vagy, oda, ahová el akarsz jutni: harc. Önmagaddal kell megküzdened. Mi magunk vagyunk a súly, amit a saját érdekünkben odébb kell tennünk – amennyiben úgy döntünk, hogy átrendezzük életünk színterét. A legtöbbször képtelenek vagyunk meghozni ezt a döntést. Miért? Miért olyan nehéz előrelendítenünk magunkat, még akkor is, ha valami jobb felé tartunk? Azért, mert bármilyen kevéssé kielégítő az, ahol vagyunk: kényelmes."
(Judith Sills)

"Semmi sem állhat ellent az emberi akaratnak, amely a kinyilvánított célja érdekében kész kockára tenni akár még a létezését is."
(Benjamin Disraeli)

Kapcsolódó bejegyzés:

Érdemes-e előnevezni a Kinizsi Százasra?

Láthattuk, hogy azokra a kérdésekre, hogy futva vagy gyalogolva, illetve egyedül vagy társaságban könnyebb-e teljesíteni a Kinizsi Százast, nincs egyértelmű válasz. Arra viszont, hogy érdemes-e előnevezni, határozott igen a felelet - bár ezzel én sem voltam mindig tisztában, de tanulva hibámból, tavaly már előneveztem.

Így ugyanis megkímélhetjük magunkat a túra előtti sorbanállástól. Mert miért ácsorognánk fél órát (vagy többet) közvetlenül a száz kilométer legyaloglása előtt? Persze a sorbanállás is felfogható edzésként, de célszerűbb korábbra időzíteni ezt a fajta felkészülést. Ezért azt tanácsolom, hogy aki teheti, menjen el az előnevezésre május 24-én, azaz a túra előtti kedden, délután kettő és fél hét között a Pezsegő Bárhoz a Hajós utcába - és persze ne felejtse otthon a nevezési díjat (2.000 Ft-ot) és Kinizsi Százasra szóló orvosi igazolását.

...további információk: Kinizsi.org

Eszperente nyelven a Kinizsi Százasról

Hegyeket kell keresztezned, persze nem egyenesen: tervnek megfelelve, hegyre fel s le. Pest megye erdeje, ezzel kezded, s jegyezd meg: meneted nem keletnek vezet.

Egyes helyeken jeleket kell szerezned, ezek helyetted felelnek: helyesen terelted tested, s megtett meneted nem lett kevesebb.

Erre nem egy heted lesz, nem nem: ennek hetede. Este lesz, de nem fekhetsz le, menned kell. Ezer meg ezer lehelet, s feldereng reggeled.

Meglehet, kedved leled benne, de megeshet: megrettensz, s neheztelsz megszeppent lelkedre, megsebzett testedre. De ez esetben se keseredj el, lesz neked szebb esztendejed. Ne feledd, egyszer megszerezheted e kerekded jelet, melyet melledre tehetsz.

(a képen látható E! forrása: napirajz.hu)

Kapcsolódó bejegyzés:
Vers a Kinizsi Százasról

Mennyi 100 kilométer, és mennyi 2775 méter?

Nézzük, hogy mennyi 100 kilométer, azaz a Kinizsi Százas hossza, és mennyi 2775 méter, ami pedig a túra során legyőzendő emelkedők összege.

Nos, a 2775 méter valamivel több, mintha nyolc és félszer felmennénk gyalog a párizsi Eiffel-torony legtetejére. De még a jelenlegi legmagasabb épületet, a dubaji Burdzs Kalifát is megmászhatnánk több mint háromszor. Egy átlagos panelházban pedig csaknem százszor kellene felmennünk a tizedikre, hogy 2775 métert haladjunk felfelé. Természetesen a K100 azért kevésbé megterhelő, hiszen ez a sok emelkedő eloszlik a táv során, és van alkalmunk egyenes vagy enyhén lejtő szakaszokon pihentetni izmainkat.

A száz kilométer még hálásabb téma, még többet lehet róla írni, mesélni. Száz kilométer nem kevesebb mint százezer méter (ahogy a versben olvasható), vagy tízmillió centiméter. Tehát, ha úgy nézzük, nagyjából minden megtett centiméterünkre jut egy magyar állampolgár.

Milliméterre vetítve még megdöbbentőbb számot kapunk: százmilliót. De még ez is eltörpül egy japán kutató, bizonyos Kondo Sigeru eredménye mellett, aki a pi-t (azt a bizonyos 3,1415... kezdetű számot) 5.000 milliárd tizedesjegyig számította ki, ami 50.000-szer több a Kinizsi táv millimétereinek számánál. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ötvenszeres teljesítőből is ezer kellene, hogy együtt elmondhassák, hogy összesen annyi millimétert tettek meg a Kinizsi Százasokon, mint ahány tizedesjegyig Kondo úr kiszámította a pi-t.

Kapcsolódó bejegyzés:
A Kinizsi Százas és a számok (és a pasaréti lelkész)

Tipp:
Mennyi idő alatt tudná meginni az emberiség a Balatont?

2011. április 11., hétfő

Egy futócipő, aminek nem tudtam ellenállni - Adidas Torsion ZX 8000 SP

Ez a bejegyzés eléggé "off", hiszen csak áttételesen érinti a Kinizsi Százast. Ugyanis nem terepfutó- vagy túracipőről (netán bakancsról) van szó, hanem egy városi környezetre, aszfaltra és más futópályákra optimalizáltról - én a Margitszigeten fogom használni. Annyiban kapcsolódik mégis a K100-hoz, hogy ebben kocogva edzek majd a túrára, tehát egy olyan eszköz, ami a felkészülésben segít.

A cipőre egy Adidas outletben találtam, ahol több mint 30.000 Ft-ról volt lejóárasítva. A '90-es évek legendás Adidas Torsion ZX 8000-es modelljének újragondolt, XXI. századi változata, ráadásul jubileumi kiadás, mely a Torsion rendszer 20. születésnapjára készült. A talpa adiPRENE Plus anyagból készült, kopásálló adiWEAR réteggel, a sarkán pedig egy ForMotion szalag kanyarog (az Adidas cipőkön alkalmazott technológiákról itt olvasható egy összefoglaló).

Ügyeltem a méretre is, ugyanis futócipő vásárlásánál figyelni kell, hogy egy számmal nagyobbat vegyünk az alap méretünknél. Azt is olvastam, hogy egy pár cipőben nagyjából 1000 km-t futhatunk, ez körülbelül 200 szigetkörre lesz elég (tán még valamivel többre is, mivel vékony alkatom kevésbé terheli a lábbelit, a Margitszigeti futókör puha anyaga pedig nem csak ízületeinket, hanem a cipőt is jobban kímélheti).

Kapcsolódó bejegyzések:
Űrtechnológia a Kinizsi Százason
Vivicittá 2011
A bakancsom és a túrabotom - és néhány ötlet, tipp
Futva vagy gyalogolva könnyebb teljesíteni a Kinizsi Százast?
Trekking'n'style rovat: Adidas Y-3 bakancs (Black Savage)

Egyedül vagy társaságban könnyebb teljesíteni a Kinizsi Százast?

Egy korábbi bejegyzésben szó volt arról, hogy futva vagy gyalogolva könnyebb-e teljesíteni a Kinizsi Százast. Most nézzük, hogy egyedül vagy társaságban indulva jobbak-e az esélyeink.

Megjegyzem, hogy én eddig a magányos teljesítők táborába tartoztam, és idén is egyedül fogok indulni - bár a második teljesítem első 25 kilométerén elkísért egy barátom, öcsém pedig a túra végén, Koldusszállásnál csatlakozott hozzám.

Tekintsük először a magányos indulás melletti érveket. Az önálló túrázónak nem kell alkalmazkodnia senkihez. Hiszen mindenkinek más a tempója, sőt, még nagyjából azonos átlagtempó esetén is lehetséges, hogy valaki az emelkedőt nehezebben bírja, míg mondjuk sík terepen gyorsabb a többieknél; esetleg többször kell megállnia, de aztán behozza a lemaradást. Nos, ha egy 2-3 vagy több fős társaság ilyen heterogén túrázókból tevődik össze, és ragaszkodnak ahhoz, hogy végig egy csoportban haladjanak, akkor könnyen belátható, hogy ezzel hátráltatják, lassítják egymást. Most Géza miatt kell megállni; most menjünk lassabban, mert Miklós nehezen bírja az emelkedőt; most álljunk meg, mert Magdinak ennie kell, vagy épp HD videót készít egy szarvasbogárról. Sőt, ha netalán megsérül valaki, akkor komoly dilemma elé állíthatja a többieket, hogy a bajtársiasságot vagy a saját teljesítésüket válasszák-e.

Azért a csoportos indulás mellett is lehet érvelni. Az együtt teljesítők erősíthetik egymást lelkileg, beszélgetve gyorsabban szalad az idő és könnyebben olvadnak a kilométerek. Esetleg az is előfordulhat, hogy nem lassítják, hanem "húzzák" egymást, és együtt könnyebben átlendülnek a holtpontokon. Megoszthatják az erőforrásaikat, készleteiket: vizet, élelmet, lámpát, ragtapaszt. Aki tart éjszaka az elálmosodástól vagy a sötét erdőtől, annak is jobb lehet társaságban - bár ez utóbbitól nem kell nagyon félni, hiszen a túra "tömegsport" jellege miatt nincs egyedül az erdőben, innen is, onnan is fejlámpák fénye villan, vagy kanyarog a távolban.

Az én stratégiám elég rugalmas: haladok a saját sebességem szerint, és időnként, ha úgy tartja kedvem, hozzácsapódok egy másik magányos indulóhoz vagy egy csoporthoz, néhány vagy akár több tíz kilométerre. Aztán ha úgy alakul, szétválnak útjaink - pontosabban az utunk nem, csak a sebességünk. Így volt már beszélgetősebb és magányosabb, saját gondolataimba merülősebb túrám is, ennek is, annak is megvan a maga szépsége.

...további kérdések és válaszok itt a Kinizsi Százas blogban.

2011. április 10., vasárnap

Vivicittá 2011

A Kinizsi Százas és a Balaton-átúszás mellett tavaly óta egy harmadik rendezvény is van, melyen évről évre részt veszek, ez pedig nem más, mint a Vivicittá.

Idén is lefutottam tehát a városvédő futás 11,2 kilométerét a gyönyörű belvárosi környezetben: a Városligetből indulva az Andrássy úton az Oktogon érintésével, majd a Parlament mellett, míg az utcák vissza nem vezettek a Városligetbe. A távot mashup mixeket hallgatva, nagyjából egy óra tíz perc alatt tettem meg, ami a saját formámhoz képest elég jó idő (sőt, tán életem legjobb formájában vagyok). Ráadásul sikerült végig ruganyos léptekkel, kellemes adrenalin- és dopaminmámorban szárnyalnom.

Kapcsolódó bejegyzés:
A Kinizsi Százas és a personal branding

...Margitszigeti futásaim itt a Kinizsi Százas blogban.

Vers a Kinizsi Százasról

Kedves Kinizsi Százas barátok, kedves olvasóim, fogadjátok szeretettel e népies stílusú versecskét, melyet A Túráról írtam:

Kinizsi Százas

Itt van május, itt van újra
Kinizsinek vándorútja.
Át erdőkön, át hegyeken,
Vadregényes szép terepen.

Öregebb lettem egy évvel,
De mégis ifjonti hévvel
Indulok e nemes túrán,
Dallam pendül szívem húrján.

Hossz' az út, százezer méter,
Szándékomon nem fog métely.
Békásmegyertől Tatáig,
Túrázok én mindhalálig!

Kapcsolódó bejegyzés:
Eszperente nyelven a Kinizsi Százasról

L. János nyilatkozata a Kinizsi Százas teljesítéséről

Napvilágra került L. János nyilatkozata a Kinizsi Százas teljesítéséről. A szélsőséges véleményt megdöbbenéssel fogadta a teljesítménytúrázók közössége:

"Én soha nem szégyelltem, hogy hány jelvényem van, kirándulok keményen. Abban a miliőben nőttem fel, hogy a teljesítménytúrázás nem szégyen, a túra eredményét se kell szégyellni, az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Aki nem teljesített egy Kinizsi Százast sem az életben, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem."

L. János később azzal védekezett, hogy e sorokat csak kiragadták a szövegkörnyezetből, és nem is úgy gondolta, de ha mégis, akkor sem országos szinten, hanem csak szűkebb pátriájának túrázóira értette, különben meg: pár nappal ezelőtt, április elsején nyilatkozta; majd hozzátette: bibíí.

Tipp:
egyenlito.blog.hu - Lázár János sokkoló vallomása

Kapcsolódó bejegyzések:
A Kinizsi Százas mint "Gazdálkodj okosan!"
P*ncimágnes-e a Kinizsi Százas teljesítése?
Egyre szűkebb elit

2011. április 9., szombat

Idei negyedik futásom a Margitszigeten

Csütörtökön negyedszer is voltam futni a Margitszigeten. Először úgy terveztem, hogy három kört futok, mint a múltkor (sőt, még az is megfordult a fejemben, hogy esetleg négy kört kocogok, ami már egy félmaratonnak felelne meg), de aztán nem voltam olyan jó formában, így arra jutottam, hogy nem fárasztom ki magam teljesen a vasárnapi Vivicittá előtt, és beértem a két körrel, azaz tíz kilométerrel.

Most próbáltam ki egyébként először az Adidas futózoknimat, amit a Vivicittá nevezéshez kaptam ajándékba - de csodákra persze még Dassler úr textilei sem képesek.

Kerülni kell a túlzásokat, nem lehet jó úgy járni, ahogy Tolsztoj hőse a Mennyi föld kell az embernek c. novellában. Kocogni csak lazán, kényelmes tempóban, és a számunkra megfelelő távon - ugyanezt az elvet tartom érvényesnek a túrázásra, a Kinizsi Százasra is. A mostanában divatos kifejezéssé vált Slow Life mintájára: Slow Run, Slow Hiking! (persze azért annyira ne lassan, hogy a záróbusz vegyen fel minket, vagy hogy túllépjük a szintidőt).

(Megjegyzés: a napokban újra elkezdtem fekvőtámaszokat nyomni, sőt, több mint másfél év némaság után felélesztettem a Fekvőtámasz Blogot is.)

2011. április 6., szerda

Űrtechnológia a Kinizsi Százason

Úgy tartják, hogy nem elsősorban ezen vívmányoktól függ a Kinizsi Százas sikeres teljesítése, de nézzük, hogy a tudomány és technika szerelmesei milyen felszereléseket, kütyüket, egyebeket vihetnek magukkal a túrára. Mert hiszen a XXI. században élünk, mégsem indulhat az ember mezítláb vagy vietnámi papucsban a Kinizsi Százason, de még a feltehetően kétszáz év múlva is divatos, örökzöld Converse tornacsuka sem a legcélszerűbb viselet egy hosszútávú teljesítménytúrán.

Ha már űrtechnológia, kezdjük egy valódi űrkütyüvel: a GPS-szel, ami műholdakról érkező jelek segítségével határozza meg, hogy hol is vagyunk éppen. Ez lehet önálló túra GPS, de akár okostelefonba vagy karórába épített is. Hasznos segítségnek bizonyulhat, bár nekem nincs. Van viszont egy bevallani valóm, ami után néhányan biztosan csalódni fognak bennem: nekem bizony még térképem sincs. A navigációban a túra népszerűsége és a sok induló van segítségemre, azaz megyek a tömeggel - de ha nincs tömeg, akkor is van általában látótávolságon belül előttem és mögöttem is néhány ember, így szinte lehetetlen eltévedni. Olykor hozzá is csapódok egy-egy társasághoz. Igaz, túl négy Kinizsi Százason, lassan már kezdem memorizálni az útvonalat.

Aztán ott a túrabot. Ilyenem már nekem is van, bár idén fogom először bevetni a K100-on. Hogy mi a túrabotban az űrtechnológia? Hát az anyaga, ugyanis rendkívül könnyű, így nem jelent megterhelést a cipelése. Olyan típusa is van, ami rugózik, azaz tompítja a talajhoz érintéskor keletkező ütést, rezonanciát, így kíméli a kart, vállat. Sőt, létezik kijelzővel (!) rendelkező változata is, ami még lépést is számlál, meg elégetett kalóriát. Ki tudja, tán már GPS-es túrabot is van.

A kutatóknak és fejlesztőknek olyan eszközt is köszönhetnek a túrázók, mint a camelback (magyarul tevehát, tevepúp), ami nem más, mint egy hátizsákba helyezhető folyadéktartály, amihez egy szívócső csatlakozik. A lényege, hogy ha túrázás közben megszomjazunk, nem kell megállni, elővenni a hátizsákból a kulacsot vagy az ásványvizes palackot, kinyitni, inni, visszacsukni, visszatenni a táskába, bezárni a táskát, megnézni hogy jól bezártuk-e a táskát, satöbbi satöbbi, hanem egyszerűen megszívjuk a szívócsövet, és már iszunk is.

Na de nem csak vizet tölthetünk ám a tevetasiba, hanem űrtechnológiás italt is: izotóniásat. Ebben az az okosság, hogy az emberi sejtekben és vérben lévő sótartalommal azonos arányban tartalmaz sót és más ásványi anyagokat, tehát könnyebben és gyorsabban a szívódik fel, a szervezetünknek nem kell higításával vagy sűrítésével bonyolódnia.

Térjünk vissza a lábbelire, ahol szintén sok mágikus kifejezéssel találkozhatunk. Például a Vibram talppal: ez olyan bakancs- ill. cipőtalpat jelent, melyet az olasz Vibram cég fejlesztett ki (nevét az alapítójáról, Vitale Bramani-ról kapta, aki egyébként hegymászó volt), és rendkívül strapabíró, kopásálló. Aztán ott a Gore-Tex: ez pedig egy vízálló, ugyanakkor lélegző anyag, tehát lábunk aránylag friss és üde marad az ilyen matériából készült felsőrésszel rendelkező lábbeliben.

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban következzék a lámpa, amit majdnem kihagytam a felsorolásból, pedig alapvető felszerelés. A 80-as években még hagyományos izzós kézi lámpával világítottak az éjszakában a kirándulók, ma már azonban LED-es fejlámpák állnak rendelkezésre - ezek energiatakarékosak, így nem kell több garnitúra tartalék elemet magunkkal vinni és az elemcserékkel bajlódni, ráadásul még csak a kezünkben sem kell tartani a lámpát, hiszen azt a homlokunkra rögzíthetjük.

Kapcsolódó bejegyzések:
Digitális túrabotok (és egy saját találmány)
Robotok a Kinizsi Százason
Trekking'n'style rovat: jön a beszélő bakancs?
Trekking'n'style rovat: táblagép a Kinizsi Százasra (Panasonic Toughpad)

2011. április 5., kedd

Kell-e tartani a kullancsoktól a Kinizsi Százason?

Van-e kullancsveszély a Kinizsi Százason, kell-e az ártatlan túrázóknak tartaniuk ezektől az apró vérszívóktól, különféle fertőzéseket terjesztő gonosztevőktől, arcátlan ektoparazitáktól, pernahajder pókféléktől?

A térképen jól látható, hogy a K100 útvonalán, a Pilisben nincs számottevő kullancsveszély; a Bakonyban, a Cserhátban, s legfőképp a Nyugat- és Dél-Dunántúlon jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve a kirándulók (adatok forrása: kullancsinfo.hu).

Eddig négy Kinizsi túrán vettem részt, és - gyorsan le is kopogom, itt a klaviatúrán és az asztallapon is - eddig még egyetlen kullancs sem próbált meg orvul vért csapolni tőlem. Igaz, több túrán vittem magammal kullancsriasztó spray-t, amit a leírásának megfelelő időközönként magamra is fújtam, de emlékeim szerint olyan K100-asom is volt, amikor nem védekeztem, és akkor sem estem kullancstámadás áldozatául (meglehet, hogy a szerencsémnek köszönhetően, vagy hogy az előttem haladók már "összeszedték" a kis nyolclábúakat).

Ha mégis nagyon tartunk a kullancsoktól, akkor hasznos megfogadni a szokásos tanácsokat, és sapkát, zárt ruházatot viselni, valamint használni a spray-t (ezekről a szerekről rosszat is lehet hallani, de kaphatóak teljesen "bio" rovarriasztók is), esetleg védőoltást kérni az általuk terjesztett agyvelőgyulladás ellen - ez azonban egy oltássorozat, és több hét, esetleg hónap kell a teljes védettség kialakulásához, tehát ha a Kinizsi Százasra szánjuk ezt a fajta védőpajzsot, akkor minél előbb hozzá kell kezdeni. Az oltás azonban csak az agyvelőgyulladás ellen véd, a Lyme-kór ellen nem.

(Tipp: ide kattintva egy interaktív kullancstérkép érhető el, ahol az informálódás mellett be is lehet jelölni, hogy hol találkoztunk kullanccsal, így aktívan hozzájárulhatunk az adatbázis és a térkép pontosításához.)

...további kérdések és válaszok itt a Kinizsi Százas blogban.

Van-e edzésterv a Kinizsi Százashoz?

A Kinizsi Százas teljesítménytúrához nincs univerzális, általánosan érvényes "varázs-edzésterv" - de sokat tehetünk azért, hogy minél biztosabb legyen a sikeres teljesítésünk. Ami a lelki felkészülést illeti, nagy előnyt jelent, ha már van egy vagy több Kinizsi jelvény a polcunkon, fiókunkban, így tudjuk, hogy mire számíthatunk, mit jelent legyalogolni 100 kilométert. Természetesen elsőre is sikerülhet teljesíteni - ahogy nekem is -, ez leginkább elhatározás és motiváció kérdése.

Személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy érdemes azért a K100 előtt néhány hosszabb, legalább 50 kilométeres túrán résztvenni, és egyszer-kétszer eljárni futni, vagy amennyiben egy sokemeletes ház felsőbb szintjén lakunk, jó ötlet lehet időnként gyalog felmenni, felszaladni a lépcsőn (itt jegyzem meg, hogy az 50 km és a 100 km között óriási különbség, nem csupán mennyiségi, hanem minőségi ugrás van, tehát ha valaki úgy érzi, hogy már az 50 km is nagyon megterhelő számára, akkor az intő jel lehet).

Nyilván a túrázás és a futás jelentik a leghatékonyabb felkészülést, de még változatosabbá lehet tenni az edzést további, állóképesség ill. kitartás fejlesztő sportokkal (például több kilométeres úszással).

A túra előtti napokban, vagy akár az azt megelőző teljes héten célszerű pihenni, azaz nem indulni nagyobb teljesítménytúrán, és kerülni a komolyabb futásokat - egyrészt a sérülések elkerülése miatt, másrészt azért, hogy kellően kipihentek legyünk a K100-on.

2011. április 4., hétfő

A Kinizsi Százas és a personal branding

Az elmúlt hetekben kezdtem el olvasni a personal branding-ről, vagyis az "énmárka" építéséről (lásd personalbranding.blog.hu és Wikipédia), és tetszik ez a szemlélet, megközelítés. A saját personal brand-emnek, személyes márkámnak például már szerves része a Kinizsi Százas túra teljesítése évről évre, illetve ennek kommunikációja, elsősorban e blogon keresztül.

A K100 saját márkánk építése szempontjából egy igazi türelemjáték: csak éveken, évtizedeken átívelő lelkesedéssel, értékrendünkhöz való hűséggel, méltóságteljes "hozzáöregedéssel" válhatunk többszörös, sokszoros teljesítőkké.

Kapcsolódó bejegyzések:

2011. április 3., vasárnap

P*ncimágnes-e a Kinizsi Százas teljesítése?

Felmerülhet a kérdés, hogy p*ncimágnes-e a Kinizsi Százas teljesítése, azaz lehet-e ezzel csajozni; forróság és bizsergés járja-e át a nők szívét, ha megtudják, hogy egy K100 teljesítővel állnak szemben? Nos, mivel azt elmúlt években párkapcsolatban éltem, erre csak elméleti síkon tudok válaszolni.

Annyi bizonyos, hogy a Kinizsi Százas teljesítéséhez olyan, a hölgyek számára kiemelten fontos, férfias hívószavak köthetőek, mint állóképesség, kitartás, magabiztosság, egészség. Ezek a többszörös teljesítésre hatványozottan érvényesek, ráadásul akkor még egy alapvető pozitív tulajdonság is megjelenik a palettán: a hűség.

Kapcsolódó bejegyzések:
Nyomot hagyni (avagy a szexuálkreatív Gesztipéter)
Kinizsi Százas - a motiváció
Egyre szűkebb elit
Sprint

2011. április 2., szombat

Idei harmadik futásom a Margitszigeten

Ma délelőtt, a szép tavaszi napsütésben harmadszor is voltam futni a Margitszigeten, hogy készüljek a Kinizsi Százasra és a jövő hétvégi Vivicittára. Sikerült futnom három szigetkört, azaz 15 kilométert. Az eddigi tendencia tehát nem is rossz: első futás - 1 kör, második futás - 2 kör, most meg ugye a magyar igazság. Az erőmet is sikerült jól beosztanom, és nem fáradtam el nagyon. Ennél több kört azért már nem tervezek futni, hiszen a 15 km több mint a Vivicittá bő 11 kilométere - a táv növelése helyett inkább majd kocogásom sebességének gyorsítására koncentrálok ezentúl.

A futás közbeni módosult tudatállapotban szárnyaltak a gondolataim, az "okosság illúzióját" keltve - mint gyermekkoromban autóbuszon utazva.

(Érdekes, hogy az elmúlt években így megkedveltem a kocogást. A pásztói általános iskolában nagyon nem szerettem, de még gimnazista koromban sem tartozott a kedvenc sportjaim közé.)