"[...] levágni, depózni és futni aljas csalás!" - írta nemrég 666Forester az Index fórum Kinizsi Százas topikjában, inkább viccesen, bár a felsorolt három dologból egy valóban csalás, és amennyiben szándékos, az idézett jelzőt is megérdemli: ez pedig a levágás, azaz rövidítés. Ne tekintsünk úgy a kilométerekre, mint Bakáts Tibor Settenkedő a téliszalámira, vagy Václav Klaus a tollra.
A K100 ugyanis nem arról szól, hogy meg kell találni az ellenőrzőpontok közötti legrövidebb, legkönnyebb, számunkra legszimpatikusabb utat, hanem az előírt, száz kilométeres útvonal becsületes követéséről. A rövidítők becsapják a túra szervezőit, a többi túrázót, és még önmagukat is. Igaz, ők is sokat gyalogolnak, és plusz izgalmat jelenthet, hogy rajtakapják-e őket a csaláson vagy sem; de valójában nem a Kinizsi Százast teljesítik, hanem annak egy egyedi, nehezen értékelhető mutációját, egy kedvük szerint módosított, könnyített változatát. A rövidítéssel, rosszul értelmezett kreativitásukkal ráadásul a természetet is károsíthatják: a Pilis szerpentin tömeges levágása például a hegyoldal erózióját okozza.
A depózásról megoszlanak a vélemények. A kifejezés azt jelenti, hogy a résztvevőt az útvonal egy vagy több pontján segítők várják, és ott élelmet, innivalót, esetleg váltólábbelit, ruházatot stb. kap tőlük. Amennyiben erre a túrázó vagy futó és háttércsapata előzetesen engedélyt kér, nem minősül csalásnak, de a legtöbben azért - jogosan - jelentős könnyítésnek tartják. Hiszen az az igazságos, úgy egyenlőbbek az esélyek, ha mindenki saját maga cipeli az egy napi elemózsiáját, felszerelését.
A futás hasonlóan megosztó dolog. A "bakancsos" túrázók a gyalogos teljesítést tekintik igazinak, de egy-egy lejtőn való lekocogás tán még a legortodoxabbak szemében is belefér. Természetesen a futás hivatalosan nem minősül csalásnak, de a K100 hagyományosan inkább a túrázóké, a Terep Százas (lásd Wikipédia) pedig az ultramaratonista terepfutóké.
Végül következzék néhány dolog, amit nem illik a Kinizsi Százason: nem ildomos túra közben dohányozni, alkoholt fogyasztani, hangosan zenét hallgatni. A szemetet ne dobáljuk el, még a lebomlónak gondolt hulladékot sem. Kétségtelen, hogy a banánhéj, a papírzsebkendő és a környezetbarát bevásárlószatyor aránylag gyorsan lebomlik, de addig is optikailag szennyezi, csúfítja az erdőt, és másokat is könnyen a rossz példa követésére ösztönözhet.
(frissítés: Dohányzás és alkoholfogyasztás a Kinizsi Százason)
...további kérdések és válaszok itt a Kinizsi Százas blogban.
2011. április 14., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Uff
VálaszTörlésDohányzás: A dohányzó embernek sajnos muszáj dohányoznia, akkor is, ha épp túrázik. Az más kérdés, hogy igyekszik-e úgy csinálni, hogy lehetőleg másokat ne zavarjon vele.
Szesz: Na nehogy már kiüssük a hideg sört a tikkadt túrázók kezéből! Meg a konyakkólát az éjjel beálmosodókéból, meg a pálinkát a bepunnyadókéból. Persze igaz, hogy szárít, meg betompít, (néha pont az kell, hehe) meg mittudomén, de akkor is inkább egy korty hazai, mint egy-két Algopyrin... szerintem.
Mindkét kiegészítés elfogadva ;)
VálaszTörlésCsatlakozom: azért a Tokodi és/vagy a Mogyorósbányai sörnek igen nagy hagyománya sok-sok hódolója van. Ami nyilván nem azt jelenti, hogy a két kocsma után részeg K100 résztvevők hada nyomul az ösvényeken.
VálaszTörlés