2014. szeptember 4., csütörtök

Utolsó kívánság

Attól még, hogy nem leszek öngyilkos, a hipochondriám még bejöhet. Vagy egy váratlan baleset.

Persze csalánba nem csap a ménkű ahogy mondani szokták, de sosem lehet tudni. Jó, ha az embernek van valami végakarata, legalább abból a szempontból, hogy mondjuk hol legyenek szétszórva a hamvai.

Nos, a kedves olvasó nem fogja elhinni, hogy mik a terveim. Vagy ki is találta? Igen, így van, a Kinizsi Százas útvonalán. (Ha már ilyen hülye Kinizsi-mániás voltam... Ezt is jól kifundáltam, mi?) Valahogy végig az útvonalon, vagy nem is tudom. Bár ez túl nagy kérés, mert oda kell figyelni, hogy minden kilométerre, netán minden méterre jusson... (talán valami mérőkerék-szerű hamuadagolóval lehetne megoldani a legjobban, de nem akarok ennyire beleszólni, legyen inkább meglepetés).

Vagy az egyszerűség kedvéért lehet akár egy helyen is, például valahol Hegyeskőnél.

Ha mégis úgy alakulna.

Kapcsolódó bejegyzés:
B*sszameg, b*sszameg, b*sszameg!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése