A blog statisztikájából kiderült, hogy több olvasó is érkezett ide úgy, hogy előtte a keresőbe olyasféle kifejezést írt, hogy "mennyire nehéz a Kinizsi 100?" Így aztán kínálkozik az alkalom, hogy megpróbáljak erre a kérdésre választ adni. Vagyis inkább összegyűjteni a már korábban elhangzott, leírt válaszokat.
A Kinizsi Százast nehéz teljesíteni. Utólag persze gyakran legyint rá az ember, és a teljesítés öröme elnyomja a túra itt-és-most szenvedéseit, de bizony ott, a száz kilométer gyaloglása közben nem csupán a távot kell legyőznünk, hanem önmagunkat is, hangozzék ez bármennyire elcsépelten és közhelyesen. Egy túrázó társam korábban leírta, hogy a Kinizsi Százas a nagy távolság miatt "utazás" - de szerintem nem csupán így, fizikai értelemben utazás, hanem pszichológiailag is: utazás saját magunkba, a saját belső határaink felé, vagy át is lépve hétköznapi határainkat.
A 100 kilométeres táv, és 2775 méternyi emelkedő sok. Erős motiváció kell a leküzdéséhez. Nem mindenki ér be a célba, és a beérkezők között is vannak, akik a 24 órás szintidőt túllépve érkeznek Tatára. Általában a túrán indulók egyharmadának nem sikerül, de volt már többször olyan év, hogy az indulók fele sem teljesítette a K100-at. Hogy mitől függ, hogy valaki teljesíti-e vagy sem? A testi és lelki felkészültségtől, az okosan kiválasztott felszereléstől egyaránt, de ennek ellenére (vagy éppen ezért) nem lehet senkiről sem biztosan megjósolni, hogy végül hazaviheti-e majd a jelvényt és az oklevelet.
Kapcsolódó bejegyzések:
...további kérdések és válaszok itt a Kinizsi Százas blogban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése