Túrákban gazdag hosszú hétvégém volt: szombaton volt a
Gerecse 50, hétfő délután pedig egy pár kilométeres kutyasétáltatós
kirándulásra mentem unokatesómmal és a férjével, valamint a jelvényevő Mollival és Benivel Szárligetről a Zuppa-tetőre (a Zuppa az Iszkiri óta
különösen kedves nekem, az Iszkiri emblémában is szerepel), hétfő este
pedig egy száz kilométeres sétára indultam két társammal.
Peti cimborám találta ki az ötletet, hogy jó lenne bejárni
húsvét hétfőn a Kinizsi Százast úgy, hogy este indulnánk, ezáltal
megcserélnénk a túra napszakjait: a jellemzően esti, éjszakai úton
járnánk nappal, és fordítva. Petin kívül még egy lány, Erna tartott velünk, ő korábban a Caminót is végigjárta, mesélt is erről túra közben.
Este 7-kor indultunk Békásmegyerről, és Petivel 23 óra
20 perc alatt értünk be a célba Tatára (Erna végül féltávig,
Mogyorósbányáig jött velünk, addigra eléggé kimerült, de így is jócskán megdöntötte a korábbi 30-40 km-es napi gyaloglási csúcsait). A napkelte valamivel korábban, a Getéről való ereszkedés közben ért minket, így a Tokodi pincéknél a pavilonban már kora reggel pihentünk meg.
Érdekes volt ez a kísérlet, a "sztovka-szerű" esti rajttal,
és kiderült, hogy így valamivel nehezebb teljesíteni a távot, hiszen a normális
napi ritmus már rögtön a táv elején felborul (bár kétségtelenül
hangulatos volt visszanézni Budapest éjszakai fényeire). Éjjel több
álmossági holtpontom is volt, de nappal már nem kellett ezzel küzdeni.
Féltávhoz egyébként éppen szintidőnk felénél (vagy kicsivel később)
értünk, ami egyrészt nem volt jól előjel (azért a 24 órás szintidőn belül kívántunk célba érni), másrészt viszont azzal biztattuk magunkat,
hogy az éjjeli szakaszon és az emelkedők nagy részén már túl voltunk.
Később még mesélek részleteket erről a különleges Kinizsi Százas bejárásról (mely már a 14. sétám volt a K100 útvonalán, ha a fordított, "Iszinik-irányú" túrákat is beleszámítjuk), és úgy tudom, Peti is készül írni egy beszámolót, amit majd szintén megosztok az olvasókkal.
Később még mesélek részleteket erről a különleges Kinizsi Százas bejárásról (mely már a 14. sétám volt a K100 útvonalán, ha a fordított, "Iszinik-irányú" túrákat is beleszámítjuk), és úgy tudom, Peti is készül írni egy beszámolót, amit majd szintén megosztok az olvasókkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése