"[...] Gondoljátok csak meg: egy izompacsirta, méregdrága felszerelésekkel induló, minden kereszteződésnél szakszerű masszázsban és frissítőellátásban részesülő sporttársnak is elhanyagolhatatlan esélye van rá, hogy fel fogja adni Bányahegyen. Vagy Koldusszálláson. Miközben egy magányos cingár szegénylegény is simán végig tud menni, ha akar." (Pucros Mackó)
Magányos ugyan nem vagyok (és mostanában általában a Kinizsin is többedmagammal indulok, és egyre több ismerőssel találkozom út közben), de cingár szegénylegény igen, így mintha csak hozzám, rólam szólna Pucros Mackó 2003-as kommentje a Kinizsi Százas topikban (mely ma ünnepelte a jubileumi, 50.000. hozzászólását).
Kapcsolódó bejegyzések:
Diogenész
Kinizsi Százas: a motiváció
Aki magáévá tette a K100 témát
A teljesítménytúrázók arcoskodnak
Gondolatok a Kinizsi Dupláról, élmények, tapasztalatok
2014. április 8., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése