Az első esetben mentem a tömeg után, és a Pilisszentkereszti műút előtt nem sokkal a széles útról nem tértem vissza balra az erdőbe egy pár száz méteren keresztül párhuzamosan futó ösvényre, ahol a jelzés halad (pedig ezt a szakaszt ismertem is, csak figyelmetlen voltam). A keskeny ösvény jobban kacskaringózik a fák között mint a széles út, így pár métert ott elloptam a 100 kilométerből, és már csak akkor vettem észre a hibát, amikor balra nézve megláttam néhány embert a sűrűbb erdőben haladni.
A második eset a péliföldszentkereszti forrás után volt, ahol a Szalézi rendház sarkánál (szintén a széles utat és egy túratársat követve) jobbra fordultam, pedig balra kellett volna. Ez volt a nagyobb levágás, itt 200 métert is ellophattam az útból, szándékomon kívül. Ráadásul itt rosszul is ismertem az utat, így csaknem az összes eddigi Kinizsi Százasomon elkövettem ezt a hibát - de most már végre megtanultam Suvlajéktól és megjegyeztem, merre halad ott a kék sáv jelzés (lásd kép, az openmaps.eu oldalról).
Azért találtam rá megoldást, hogy ne legyen komolyabb lelkiismeret furdalásom és ne legyen hiány a méterekben: épp az utolsó ellenőrzőpont, a Szent Péter templomrom előtt hallottam emlegetni a Baji vadászházat, és ez adta az ötletet, hogy a pecsételés után elsétáljak odáig és vissza.
Egyébként mindkét rövidítést (akár hozzám hasonlóan figyelmetlenségből és/vagy túratársaikat követve) sokan elkövetik, így a bejegyzésem a "mea culpa" mellett azt a célt is szolgálja, hogy felhívja a figyelmet a helyes útra.
Kapcsolódó bejegyzések:
Interjú a "kispistázás" szó megalkotójával, Dr. Torday Lászlóval
Felmérés a kispistázásról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése