Úgy tervezem, hogy a Kinizsi Triplán bivakolni fogok, azaz a szabadban alszom majd, bivakzsákban. 300 kilométert ugyanis már csaknem lehetetlen alvás nélkül megtenni, és a 200 kilométeres túráimon is aludtam valamennyit (de például az első Rockenbauer 130-amon is).
Sátrat nehéz lenne magammal cipelnem, egy bivakzsák viszont mindössze 1 kg vagy még könnyebb, így nem jelent komolyabb plusz terhet. Az első nagyobb, pár órás alvásomat 107 km körül a Kevély-nyeregben, vagy ha addig kibírom, akkor 150 km-nél (tokodi pincéknél) vagy 166 km-nél (Pusztamaróton) tervezem. Itt épített pihenőhelyek vannak, ezek az esetleges esőtől is megóvnak valamennyire, a bivakzsák pedig a széltől, hidegtől. Így egyszerre lesz minimális "civilizáció" körülöttem (az ácsolt menedék, pad, valamint a bivak ölelő-óvó szövete, technológiája), másrészt fizikailag a lehető legközelebb leszek a természethez, az Úthoz.
Egyébként még sosem bivakoltam, mondhatni bivakszűz vagyok, így ebből a szempontból is meglesz a romantikája, különlegessége a dolognak. És így úgy aludhatok majd, hogy nem kell a hidegtől tartanom (fázni nagyon nem szeretek, brrrrr).
Hozzá is írom a listámhoz a bivakzsákot.
2014. október 27., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése