Bakonyi Barangolás 70

- Láttad az Amerikai szépséget? Olyan, mint a szatyor a szélben! - mondtam Andrásnak, a túratársamnak Szépalmapuszta után, amikor aranylón csillogva hullottak a távolban a falevelek. Mi a mezőn sétáltunk, a háttérben pedig egy sötét erdősáv húzódott magas, mese- ill. fantasy-szerűen tekintélyes fákkal, így ez a kontrasztos háttér még inkább kiemelte a pergő-hulló apró levelek szemkápráztató csillogását. Lefényképezhetetlen volt, ugyanakkor mégis egy művészi, végtelenített animált gifre kívánkozott a látvány.

Gyermek- és kamaszkorom édesapámmal tett bakonyi kirándulásai, valamint a múltkori Magas-Bakony 50 után tehát újra erre jártam, ezúttal a Bakonyi Barangolás 70-en. Úgy éreztem, már eléggé kipihentem a két héttel ezelőtti kétszáz kilométeres túrát, és mivel Rakk Gyula és András is tervezett jönni (igaz, Gyula pontőrként), velük tartottam.

Annak ellenére, hogy október közepén járunk, az idő nyárias volt, ugyanakkor már őszi tarkaságban pompázott a vadregényes bakonyi táj. És most a szokottnál is több kedves ismerőssel találkoztam, többek között Dolgos Gyurival, Oláh Tamással, Gethe úrral, Krisszel, Efemmékkel, Hancz Péterrel.

Az aránylag (legalábbis a százasokhoz vagy a Kinizsi Duplához képest) "rövid", 70 kilométeres táv ellenére azért apróbb holtpontok, komoly emelkedők (kétszer is megmásztuk a Kőris-hegyet), kidőlt fák közötti "beargryllszezések" nehezítették a túrát, így ez a kirándulás is alkalmat adott a belső utazásra, elmélkedésre, ill. annak átélésére, hogy a túrázás olyan, mint az élet. Az utolsó csaknem 20 kilométert már sötétben tettük meg, több helyen ekkor is "fantasy-erdőkben", melyekről kisgyermekkorom otthoni diavetítései, például az Öreg néne őzikéje rajzolt meseerdői jutottak eszembe.

A célban (ahová 15 óra  25 perc alatt értünk, bőven a 18 órás szintidőn belül) nem csupán a túra szép jelvényét és oklevelét vehettem át, hanem Sztancsik Gyuritól ott kaptam meg a Budai Térképkör frissen elkészült kitűzőit és okleveleit is.

Majdnem kifelejtettem, de elismerően kell szólnom a pontokon ill. a célban kapott pogácsákról és bodzaszörpökről is, és ezúttal is köszönöm Andrásnak a társaságot és az autós logisztikát.