300 kilométeres terv a hosszú hétvégére: Kinizsi Tripla (és pár gondolat arról, hogy mi szükség van erre az öncélú hülyeségre)

A hosszú hétvégén, szerda délutáni indulással (és valamikor vasárnapi célba érkezéssel) tervezem teljesíteni a Kinizsi Triplát. Szárligetről indulok majd, szóval Iszinik - Kinizsi - Iszinik lesz a túra "képlete". 200 kilométer után, Szárligetre visszaérve megpihenek majd pár órára egy kedves ismerősömnél, de persze addig is lesznek pihenőim. Optimális az lenne, ha négy napon, azaz 96 órán belül célba érnék.

A blogomat követő olvasó bizonyára tudja, hogy az elmúlt időszak nem volt számomra egyszerű, így most jót fog tenni egy ilyen "zarándoklat", "vezeklés", gondolataimba mélyedés, elvonulás a világtól.

Persze vannak, akikben (jogosan) felmerül, hogy ez már túl nagy őrültség, sőt, egy öncélú marhaság, aminek semmi értelme. Minek ezt még fokozni, nem volt elég az eddigi két Kinizsi Dupla? Miért kell ennyire fullba nyomni a kretént, nem néztek már elég Kinizsi-őrültnek eddig is?

Erre az a válaszom, hogy persze, valóban öncélú és értelmetlen ha úgy nézzük, de ez egy rendkívül szubjektív és relatív dolog, hogy minek van értelme és minek nincs. Sokan vannak, akiknek már egy Gerecse 50 vagy egy Kinizsi Százas is túlzás. Ugyanakkor én keresem a határaimat, Kinizsi Triplát pedig eddig még senki sem teljesített, sőt, talán még meg sem fordult senkinek a fejében (legalábbis leírni nem nagyon írta le, vagy nem tervezte komolyabban). És persze, lehetne ezt még fokozni a végtelenségig, de azért ez nem olyan egyszerű, ráadásul a három még talán az a szám, ami egyrészt jól is hangzik (tripla), másrészt meseszám, no meg "három a magyar igazság" (a négyről már én is azt gondolom, hogy talán túlzás lenne kicsit, de ahogy mondtam, ez elég szubjektív). És vannak a világon ennél hosszabb és jóval nehezebb túrák, rendezvények is (pl. Tor des Géants), tehát elvileg teljesíthető a dolog, képes az emberi test ekkora táv megtételére.

Az a kérdés is felmerült, hogy nem lesz-e ez monoton, unalmas, miért nem inkább más tájakra megyek.

Erre pedig azt válaszolom, hogy nekem most ehhez van épp kedvem, meg ugye ez illik a portfóliómba, "Kinizsi gyűjteményembe". Monoton nem lesz, mert 100 kilométer elég nagy táv ahhoz, hogy ne szédüljek bele az oda-vissza sétálgatásba, és ugye adott helyekre egész más napszakban és fizikai állapotban fogok érni (bizonyára lesz olyan pont, ahol járok majd késő éjjel, kora reggel és akár naplementekor is). No meg más-más irányból, más-más gondolatokkal a fejemben, és talán még túratársaim is lesznek hosszabb-rövidebb szakaszokon, változatosabbá téve a túrát.

Szóval ez a tervem a hosszú hétvégére.

Kapcsolódó bejegyzés:
Győzött a józan ész: Kinizsi Tripla időjárási okokból elhalasztva