Japánban állítólag komoly hagyománya és több millió jenes piaca van a használt bugyiknak, még speciális automatákból is meg lehet vásárolni copfos tinilányok és milfek direkt mosatlan csipkés holmijait (persze nyilván ezeket is hamisítják, és kell némi naivitás vagy fantázia ahhoz, hogy az ember elhiggye: valóban az a babaarcú szépség viselte a bugyit, akivel a rafinált tangadílerek hirdetik).
Nos, beszereztem én is egy használt ruhadarabot, igaz, ez nem fehérnemű és még ki is van mosva (viszont biztosan eredeti), s felhasználni sem úgy fogom ahogy a lelkes japán műgyűjtők (persze erről csak feltételezéseim vannak), hanem tisztán tudományos, muzeológiai célok vezéreltek: megszereztem az inges-nyakkendős Forester Kinizsi Százas pólóját, ráadásul ingyen. Egyébként régebben nekem is volt egy ilyen pólóm, de aztán egyszer közvetlenül egy Balaton-átúszás után vettem fel és elszíneződött a naptejtől, és már tán el is kallódott.
Ez a póló viszont hibátlan, no meg mint mondtam, Foresteré, a Kinizsi Százas egyik legendás alakjáé volt, aki kiselejtezte néhány holmiját, és az első jelentkezőnek felajánlotta a szóban forgó K100 pólót, az első jelentkező pedig én voltam. S ha már egy ilyen kincs jutott a birtokomba, elhatároztam, hogy ezentúl gyűjteni fogom a Kinizsi Százassal vagy úgy általában a Kinizsi Pállal kapcsolatos dolgokat, a Kinizsi söralátéttől a Kinizsi-várat ábrázoló váras csokoládén keresztül a Kinizsi Pál figuráig. Kollekcióm része persze az eddigi hét Kinizsi Százas jelvényem, oklevelem, itinerem (melyek közül kettő különösen kedves a szívemnek) és igazolólapom is. Szóval gyűjtővé váltam.
2013. október 2., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése