Idei első futásom a Margitszigeten

Tegnap kora délután kétszer körbekocogtam a Margitszigetet. Ez volt idén az első futásom, de így is korábban kezdtem a "futószezonomat", mint tavaly, amikor március közepén volt az első ilyen alkalom, ráadásul akkor nem kettő, hanem csak egy körrel indítottam az évet. Tavaly egyébként éppen tucatszor voltam kocogni a szigeten (legutóbb október legvégén, tehát majdnem négy hónap kihagyás után húztam tegnap újra futócipőt), a Vivicittával együtt így tizenháromszor futottam. Idén azért ennél több időt és alkalmat próbálok e testmozgásnak szentelni.

Kellemesen tavaszias idő volt. A szél fújt kicsit, de az jól is esett. Az első kört valamivel több mint fél óra alatt tettem meg, a másodikat pedig 5-10 perccel lassabban, pontosan nem mértem az időt. Végig a komfortzónámban maradtam, nagyon jólesett a mozgás. Éreztem, hogy bár a futást sokáig hanyagoltam, azért az őszi-téli időszak kemény túrái (az Iszinik 100 próbálkozások, Börzsöny éjszakai teljesítménytúra torzó) sok erőt adtak.

A hosszú szünet után így ennek a két körnek (bő 10 kilométernek) is örültem, remélem április elsejére, a Vivicittára sikerül felkészülnöm e táv duplájára, a félmaratonra, és ezzel eddigi életem legjobb formájába kerülnöm, s a Kinizsi Százasra is minden eddiginél komolyabban felkészülnöm.

(Megjegyzés: a HDR-nek tűnő fotó valójában egy egyszerű mobiltelefonnal készített kép, amit még egy 2009. szeptemberi futásom alkalmával fényképeztem, és a margitszigeti kocogásaimról szóló posztok állandó illusztrációja.)

Kapcsolódó bejegyzések:
Már csak százat kell aludni a Kinizsi Százasig
Vivicittá 2011
Sprint