Hosszú kihagyás után péntek kora délután újra futottam a Margitszigeten, az Iszinik 100-ra készülődve. Legutóbb június végén kocogtam körbe a szigetet, s ahogy akkor, most is két kört futottam, kényelmes tempóban, végig a "komfort zónámban" maradva (bár belátom, olykor ki kell lépni belőle). Pontosan nem mértem ugyan az időt, de nagyjából 1 óra 5 perc alatt tehettem meg a bő 10 kilométeres távot az Adidas Torsion "papagáj cipőmben".Közben Petőfi Rádiót hallgattam; zeneileg lemaradtam az elmúlt időszakban; most, futás közben hallottam először pl. a Hősök Ikon dalát - tán a Buda felőli oldalon, a teniszpályáknál kocogtam az Ákos dalait feldolgozó és újraértelmező rapnótára.
A napom nekem is felragyogott, az idő kellemes volt, a hangulatom idilli, a futósétányon repülve Az eltűnt idő nyomában c. regényfolyam Swann kötetének - ha jól emlékszem - vége, Swann sétája a Bois du Boulogne-ban jutott eszembe.
Kapcsolódó bejegyzés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése