2014. február 15., szombat

Kitörés

Egy kedves túratársnőm invitálására múlt hétvégén részt vettem a Kitörés 25 teljesítménytúrán. Ez az a túra, mely a médiában rendre nagy vihart kavar, meglehetősen megosztó és számos téves információ kering róla (valójában nincs mindenki "náci egyenruhában", inkább a decathlonos a jellemző), így részben emiatt, részben a túratársak korábbi beszámolói miatt is kíváncsi voltam, milyen is a Kitörés.

Annyit azért elöljáróban leszögezek, hogy távol áll tőlem a szélsőjobboldaliság, ugyanakkor úgy gondolom, hogy a "kitörők" között sok hős volt, és nem is feltétlenül vallották általánosan a náci ideológiát. Katonák voltak (akik nem teljesen a szabad akaratukból voltak ott, ahol), a katonák között pedig mindig vannak jó célért, a hazájukért, szeretteikért, bajtársaikért, vagy egyszerűen csak a saját túlélésükért küzdő hősök, és általában vannak gyilkosok, a háború poklát és zűrzavarát kihasználó embertelen gonosztevők is. Minden oldalon. A Kitörés túra a hősökre emlékezik.

(Jó néhány német ajkú túrázó is volt a kiránduláson, akikről persze könnyen elképzelhető, hogy nem baloldali szavazók, de az is lehet, hogy inkább személyes érintettségük volt, és saját nagyapjuk, dédapjuk volt a kitörés egyik hőse.)

Bár először a hosszabb, 65 km-es távra terveztem menni, végül a vasárnapi Turistajelzés-festő Nyílt Nap (melyen pár percre előadó is voltam) miatt csak a 25-ös távra neveztem. A Kitörés a maga 23,5 km-es távjával és 1071 méternyi emelkedőjével egy aránylag szintes túra, de az előző heti Börzsöny éjszakai teljesítménytúra után (47 km, 2595 m) nem tűnt nagyon nehéznek. Egyedül a sár nehezítette az utat, elég sok helyen csúszkáltunk, dagonyáztunk, illetve a túra végeztével a Virágos-nyeregből a városba való leereszkedésnél volt egy elég jeges szakasz, ahol a "lánctalpunkat" is felvettük túratársnőmmel.

A lényeg pedig, hogy béke van, és reméljük nem lesz már többé fegyverropogás a Budai várban.

Wikipédia: 1945-ös budai kitörési kísérlet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése