Az Esztergomtól Budaörsig kanyargó Sárga 70 érdekessége, hogy végig a sárga jelzésen halad (illetve a végén egy rövid részen a sárga háromszögön), és hogy éjszakai szakasszal kezdődik. Most Kovácspetyesz cimborámmal és két társával mentem együtt; a Nyugatiból 22:20-kor induló vonatról leszállva, éjfél előtt pár perccel rajtoltunk az esztergomi vasútállomásról. Bár már 100 kilométerrel a hátam mögött indultam el a túrán, fájdalmam vagy izomlázam egyáltalán nem volt, helyettük viszont nagyon komoly álmossággal kellett megküzdenem, mivel az elmúlt napokban nem aludtam ki magam. Eddig túrázás közben még sosem voltam álmos, most azonban pirkadat táján több holtponton is túl kellett lendülnöm, mert már-már elaludtam járás közben.
Négyfős csapatunk szinte végig együtt maradt, bár Kovácspetyesz két barátja végül Hűvösvölgynél (50 kilométernél) kiszállt, és az utolsó pár kilométeren a mi útjaink is szétváltak, de mindketten sikeresen célba értünk. Hűvösvölgy környékén egy újdonsült ismerőssel, Áronnal is találkoztam, aki a Pásztó 50-en volt az egyik túratársam.
Túl e három túrán egyre inkább úgy érzem, hogy a Kinizsi Százas után a Mátra 115-öt is megpróbálom majd teljesíteni, amennyiben addig sikerül még sokat túráznom, futnom, erősödnöm.
A három túra sikeréért hálás vagyok túratársaimnak, akiknek köszönhetően jó tempóban és jó társaságban, beszélgetve, olykor sörözve fogytak a kilométerek; néhányukat most, ezeken a kirándulásokon ismertem meg. Köszönöm a biztatásokat, de - tán akaratukon kívül - megerősítették teljesítési szándékomat öcsém és Sistergő is, akik próbáltak figyelmeztetni, hogy lehet, hogy túl nagy fába vágom a fejszémet.
Kapcsolódó bejegyzések:
Kinizsi Százas - a motiváció
A Kinizsi Százas és a personal branding
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése