Kinizsi Pál élete

Ha már Kinizsi Százas, illő hogy szó essen a teljesítménytúra (és a túrát szervező Kinizsi Természetbarát Egyesület) névadójáról, Kinizsi Pálról.

Kinizsi Pál temesi bán Mátyás király hű embere, a fekete sereg egyik vezére volt. Kiváló hadvezéri képessége, Mátyás nyugati háborúiban és a törökök felett aratott sorozatos győzelmei és rendkívüli ereje mondai hőssé tették. Személyes vitézségével döntötte el 1479-ben a kenyérmezei csata kimenetelét. Lovagi harcmodorban is kitűnt, többször is részt vett és győzött lovagi tornákon.

Kinizsi Pált 1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros vármegye főispánjaként. Apja a hagyomány szerint egy Bihar vármegyei molnár, de ez mindössze legenda. Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen.

Születésének időpontja és helye bizonytalan, de a legvalószínűbb, hogy 1431-ben született Temeskenézen. Ősei szerb eredetűek voltak. Felesége Magyar Benigna, nevelőapjának és "kollégájának", Magyar Balázs hadvezérnek a lánya volt, akit az 1480-as években vett feleségül. Aggódó és istenfélő feleségként Benigna sokat imádkozott veszélyes munkakörben dolgozó férjéért, imádságos könyve Festetich-kódex néven vált ismertté.

Későbbi apósa, Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért kapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A "Kinizsi várat" aztán palotával, barbakánszerű kapuvédőművel egészítette ki. 1478-ban pálos szerzeteseket telepített a mezővárossá kinevezett Vázsonyba, számukra kolostort és templomot építtetett. 1480-ban Somló várát is megkapta. Első nagy győzelmét Báthory Istvánnal együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél aratta a török felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél győzött. Mátyás halála után II. Ulászló mellé állt és Corvin János ellen fordult.

1490-ben I. Miksa német-római császár elfoglalta Nagyvázsonyt, melyet a következő évben visszafoglalt Kinizsi. 1492-ben megsemmisítette a szétzüllött fekete sereget. Élete végén ismét a török ellen harcolt. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól. Az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erősséget átadni, iszonyú kínzások közepette végeztette ki. Betört Szerbiába és Bulgáriába. Szendrő ostrománál halt meg, 1494. november 24-én.

(A képen Tatay Sándor Kinizsi Pál c. regényének borítója, illetve annak részlete látható.)

Felhasznált források:
Wikipédia
Magyar Néprajzi Lexikon
Mitták Ferenc - 1000 év krónikája

Kapcsolódó bejegyzések:
Kinizsi Százas FAQ (azaz GyIK: gyakran ismételt kérdések)
Legyen otthon Kinizsid!
Kinizsi Pál és a hipszter bajusz