Vár a Mikulás

Az Iszinik 100 után egy héttel (és a Prágai Százas előtt ugyanannyival) egy könnyű kirándulásra mentem a Budai-hegységbe, a Vár a Mikulás 20 km-es távjára. Két novemberi túra, a Monoton Maraton és a Hegedűs Róbert emléktúra után így ismét Szépjuhászné csábított magához, hiszen ez a túra is onnan indult, és körtúraként a célja is a Gyermekvasút állomásán volt. Bár december első napja volt (illetve amikor e sorokat írom: van), az idő ezúttal is nagyon enyhe, kellemes volt ezen a vasárnap délelőttön.

A túra nagy részét Ottorinóék társaságában tettem meg, és beszélgetés közben fény derült a "bajusz jelzés" (melyre a Piros 85-ön figyeltem fel először, Sznuupi akkor el is árulta a megoldást a Fekete-feji ellenőrzőponton, de zombiságom miatt erre már nem emlékeztem) rejtélyére is: nem bajusz, hanem egy fordított muflon fej (egyesek szerint zerge), és a Budai 50 teljesítménytúra egyedi jelzése, s hazaérve aztán be is építettem a turistajelzéses memóriajátékomba. Elég sokan indultak egyébként Vár a Mikulás 10 és 20 km-es távjain, ami út közben nem is tűnt annyira fel, inkább csak a célban.

Az Iszinik 100-on gyűjtött 144 TTMR pontom után ezúttal további 32-t gyűjtöttem, így eddig összesen 2075 pontom van idén. Begyűjtöttem továbbá egy kedves, apró emléklapot, egy sünis jelvényt és egy mikuláscsomagot is - mármint édességeset, nem parkolósat.

A túra előtti napon jöttem rá (számoltam össze), hogy összegyűlt a 10 Budapest kupás kirándulásom (a Vár a Mikulás már a 11. volt), így megszerezhetem életem első kupáját is. Mivel azonban a legtöbb túrára nem vittem magammal az igazoló füzetet, holnap a TTT összejövetelen kell majd bemutatnom a füzetből hiányzó túráim okleveleit (egyébként éppen időben kapcsoltam, hiszen a kiírás szerint ez lesz rá az utolsó alkalom).