Unokatestvérem férjével, Attila cimborámmal ugyanis (aki idén végül még nem jött a Kinizsi Százasra, és az Iszinik 100-ra sem jön, de jövőre tervezi az indulást a Kinizsin) az elmúlt napokban többször is voltunk kutyát sétáltatni a Duna-parton illetve a komáromi erődnél. Bár saját kutyám még nem volt, sétáltattam már életemben néhányszor ebet - most azonban kettő is jutott rám, ráadásul az egyik - Molli - elég "húzós", öntörvényű, nem könnyű vele a séta. Viszont pont ez volt benne a jó, és ez adott edzés jelleget a kimozdulásnak, hiszen a kutyák irányításából, féken tartásából szinte minden izmom kivette a részét. A délutáni edzőterem látogatás után az ebekkel nehezített gyaloglás sportos befejezése volt a napnak.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése