- Szia Forester! Hogyan foglalnád össze a Kinizsi Százas lényegét annak, aki először hall róla?
- Őrültség, hihetetlen nagy móka és felemelő érzés... és mindezek halmozottan igazak az első teljesítésre. Aki először vág bele tudnia kell, hogy fizikailag képes megcsinálni. Ha mégsem sikerül, az vagy a kémia - rossz táplálkozás - vagy a pszichológia - fejben feladás - miatt lesz. Hosszú túra, erre készülni kell... 40-70 km túrákkal... az utána következő szakaszra meg fejben. Aki először vág bele tudnia kell, hogy fájni fog. A szakasz első felén már kijöhetnek a vízhólyagok, melyek a második 50-re nagy eséllyel vérhólyaggá doktorálnak. Lejtőkön csikorognak a forgók, emelkedőn keményre állnak az izmok. 70 után örülsz ha valami folyadékot le tudsz nyomni a gyomrodba az émelygéstől. Az éjszakai szakaszon a sötét és a fáradtság miatt botladozol a sziklákban. Mégis mindezek eltörpülnek a belülről mardosó kétségek mellett... "Minek jöttem ide", "Nem vagyok normális", "Ehelyett lehetnék otthon...", "Oh csak egy kis pihenés...fürdő..." Aki először vág bele tudnia kell, hogy mindezek ellenére mégis érdemes. Mert nagyszerű a hangulat, mert rengeteg igazi emberrel és sporttárssal találkozhat, sőt akár barátságok is szövődhetnek ez alatt a 'rövid' de emberpróbáló túra alatt. Mert nem csak a fizikumát edzi ezzel, de nemesebb is lesz tőle. Megtanít legyőzni önmagadat. A jelvény egyik jelentése számomra - amiért a Kinizsit csinálom - kitartásból jeles.
- Te hogyan ismerkedtél meg a Kinizsi Százassal?
- Rokonságom és baráti köröm minden nyaramat a Katlanhoz kötötte. Rengeteg időt töltöttünk a Mogyorósi Kősziklán meteorozással. Itt a hegytetőn hallottam Marianntól, aki akkor a 3. Kinizsijére készült a túráról....Mi - fiúk - csak hallgattunk... elnéztünk a messzeségbe, ahol a horizonton épphogy látszottak a Hármashatár hegy oszlopai...és ez még csak a féltáv... Ez a lány nem normális... háromszor!!!!... nem normális :) Aztán ugyanez a társaság elhatározta hogy elindul a Kinizsi 40-en 2001-ben. Sikerült is mindenkinek bevánszorogni. Itt viszont már belekóstoltam a 100as ízébe...nem volt visszaút. 2003-ban belevágtam, de csak féltávig terveztem eljutni - a rokonokig - de nem álltam meg és sikerrel vettem az első százasom.
- Mit jelent számodra a Kinizsi Százas?
- Nos inkább mit jelentett. Régebben. Kihívást, hogy szembenézzek a távon önmagam gyengeségével és tovább tudjak menni. Túl a nyolcadik sikeres teljesítésen ez már nem érdekel. Maradt a remek hangulat - szerencsére - és azok a leírhatatlan pillanatok amikor újra és újra megtapasztalom, hogy milyen emberségesek tudnak lenni ilyenkor egymással az emberek. Jó időben egy kellemes séta. (Ez persze nem azt jelenti hogy a célban elindulnék visszafelé :)
- Mit tanácsolsz annak, aki még nem próbálta a Kinizsi Százas teljesítését, de szeretné megpróbálni?
- Menjen előtte pár 50-es túrát. Ne egyen-igyon sok édes dolgot a túra alatt. Járja be az éjszakai részt. Olvasgassa bőszen a Kinizsi Százas fórumot az indexen...ez segít fejben is rákészülni.
- Honnan jött az inges, nyakkendős teljesítés ötlete, hagyománya?
- Jajj :) Volt olyan Kinizsi, ahova előre kinyomtattam egy lapra 50 példányban és csak adtam egyet annak aki rákérdezett...Nah...
Volt egyszer hol nem volt, épp a cégnél húztam az esti műszakos igát mikor megcsörrent a telefonom, Madw barátom elhívott túrázni a Bükkbe. Másnapra katttttasztrofális időt - egész napos esőt - ígért a meteorológia. Na persze pont engem ne lehetne ilyen baromságra rábeszélni...jah, persze mindez azonnali indulással mert az éjszakát már ott kellene töltenünk, mert egyébként nem érjük el a hajnali rajtot. Valami utolsó vonat-busz párosítással meg is érkeztünk, persze én közvetlen munkából... Reggel esőre keltünk... esőkabát nélkül :) ...én persze munkaruhában (csak az volt nálam) ing-nyakkendőben indultam. A nyakkendő nem kellett volna, de ha már lúd... Bükk fennsík 50... +10 km eltévedés... sár... szakadó eső... majdnem végig... Csurom víz voltam, az államról, az orromról szálat eresztett az égi leves...megutáltam az egész túrázást. Megfogadtam, hogy soha többet, ilyen hülyeséget nem csinálok... ld. feljebb idézőjeles részek az első kérdésben :D DE HA MÉGIS akkor csakis ing-nyakkendőben, mert ez volt az egyetlen pozitívuma a túrának. Olyan mókás beszólásokat kaptam - azóta is - ami mindig feldobta a hangulatom egy kis időre, megtörve a túra monotonitását, felrázva a felhorgadó pánikból. Mondjuk úgy... lelki depózás :)
...és akkor ugorva a másik szálra. Ekkoriban próbálkozott a katonaság elhitetni velem, hogy nélkülem nem lehet a hazát megvédeni és bevinnének egy laza fél évre. Nem tudom hányszor úsztam meg különböző okokkal a sorozást. Egyszer már odáig fajult a dolog, hogy másnap már meg kellett volna jelennem Tapolcán a bázison egy fogkefével...ám az utolsó napon sikerült lefújni a dolgot. Na akkor fogadtam meg, ha ezt én egyszer megúszom elindulok a Kinizsi Százason...
- Melyik volt eddig a legemlékezetesebb Kinizsi Százasod?
- Az Első. ...vagy 2005-ben a hőség, amikor betegen nekivágtam és összeestem a pincék előtt... vagy a 2006-os, amikor ...abban a sárban... esőben... végig kitartva... nagyon nehéz volt... amikor a barátom nyújtja a sármocskos kezét az M1 előtti kaptatón, hogy segítsen...vagy 2010 amikor az utolsó 44 km-en nem a saját időmért kellett küzdeni, nem egyszer a gps szerint kicsúszva a szintidőből, de végül 14 perccel behúzni az elsőbálozót tudással, szeretettel, terrorral végig a másikra koncentrálva... Ezekre emlékszem, ezek nagyon nehezek voltak. A többi összemosódik.
- Melyik a kedvenc szakaszod, részed a túrán?
- A legnagyobb kedvencem a Pes-kő mögötti rész. Olyan kicsit jobbra, kicsit balra, kicsit fel, kicsit le, de kitartóan előre hosszan-hosszan, magához ölel az erdő, betakar az égbolt csillagos fátylával, elringat és altatót búg a fülembe az éjjeli bagoly szerenád. Valószínüleg ekkor már nem bírja a szervezetem és olyan adrenalin fröccsöket kapok amitől ilyen hülyesegéket írok még most is.
- Vannak még a Kinizsi Százassal vagy a túrázással kapcsolatos céljaid, álmaid?
- Még kétszer megcsinálom, mert elhatároztam, hogy tízszer végigmegyek. Motivációm már nincs. Nagyon hangulatos túra, de ....ennyi. Az utolsó K100 egyben az utolsó teljesítménytúrám lesz (idén az OKT-t is befejezem) más túrát már amúgy sem csinálok. Ez nem azt jelenti, hogy kivonulok az erdőből...csak más hobbival... más céllal fogom járni.
- Még egy utolsó kérdés: honnan ered a Forester becenév?
- Valamikor '99-ben született, mikor volt szerencsém Szentgotthárd-Farkasfán tölteni egy hetet az ottani - akkor még emberes - meteorológiai állomáson. Az észlelőt hívtuk a háta mögött Forester-nek (értsd Erdei ember) mert képes volt a leglehetetlenebb, legáthatolhatatlanabb dzsungelben egy szempillantás alatt eltűnni, mintha csak autósztráda lenne arrafelé. A gyakorlat végén elmentünk együtt nyulicára vadászni (a gyengébb idegzetűek kedvéért, rókagomba) és megtanított a sűrű, tüskés bozót és egyéb biomasszák leküzdésére. Ezután érdemeltem ki én is a jelzőt... Kicsit később úgy 2002-ben, mikor megfertőzött a geocaching, Forester néven játszottam és kerestem meg több mint 200 dobozt... az erdei képek alapján gps nélkül. Összenőtt az erdőjáró énem a névvel.
- ...és hogy miért készülhetett el ez az interjú?
- Mert ki is vagyok én? Egy teljesen átlagos K100 teljesítő, teljesen átlagos tapasztalatokkal. Kit is érdekelne ki van a nick mögött? Nos az élet mégis úgy hozta, hogy egy valamiben egyedülálló lettem és emiatt kirívok a tömegből, és nem, nem az ing-nyakkendő miatt. Évről évre egyre többen köszönnek rám és hozzák szóba a 2009-ben készített youtube-os videót, melynek nézettsége azóta túl van a 8200-on, tehát évente a mezőny kétszeresét kitevő letöltést regisztrál. Ezzel magasan kiugrik a többi videó közül, és hogy miért a sikeressége? Talán mert aki megnézi, megérez egy csipetnyi esszenciát abból a hangulatból ami a Kinizsit feledhetetlenné teszi.
- Megerősítem, hogy ez így van, általában én is a vidám, zenés videóddal mutatom be laikus ismerőseimnek a Kinizsi Százast, a tájat, hangulatot, életérzést. Köszönöm szépen az interjút!
Kapcsolódó bejegyzés:
Interjú egy túratársammal, akinek sokat köszönhetek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése