Az elmúlt héten pihentem, a margitszigeti futásaimat is elhalasztottam. Most a közelgő, hatodik Balaton-átúszásomra készülök lelkileg, otthoni mozgásképp pedig footbagezek és fekvőtámaszokat nyomok - ez utóbbival kapcsolatban nagy álmom, hogy egyszer eljussak az egy sorozatban nyomott 100 fekvőtámaszig. Tulajdonképpen az is egyfajta "Kinizsi Százas" lenne, hiszen Kinizsi Pál erős legény hírében állt, ki tudja, tán ezzel a klasszikus gyakorlattal is edzette magát.
Visszatérve a túrázáshoz, azért némi pihenő után idén is tervezek még legalább két 100 kilométeres ill. afeletti túrát: augusztusban teljesíteni szeretném a Rockenbauer 130-at, ősz végén pedig korábbi "mumusomat", az Iszinik 100-at is.
Régen többször is teljesítettem a Kinizsi Százast és egyszer a BEAC Maxit. Idén (sok év kihagyás után) szeretném lenyomni a Mátra 115-öt. Bár nem túráztam, azért futottam elég sokat, maratonit is a közelmúltban. Sajnos a hétvégéim foglaltak, nem tudok (akkor) túrázással edzeni, ezért különösen nehéz lesz. Ha van esetleg jótanácsod, szívesen fogadom.
VálaszTörlésKöszönöm a kérdést, bár azt be kell vallanom, hogy "éppen hogy" teljesítettem a Mátra 115-öt, tán én érkeztem be utolsónak szintidőn belül :) Nekem rendkívül nehéz túra volt, a Kinizsi Százasnál és még a BEAC Maxinál is jóval nehezebb, elsősorban a jóval több emelkedő és a túl sok pihenőt nem engedélyező szintidő miatt. Szerintem hosszabb futásokkal, sok lépcsőzéssel, dombra felfutással biztosan tudsz rá jól edzeni. Nekem sokat segítettek az utat jól ismerő, és hozzám türelmes túratársak is (egy-két hosszabb eltévedés alaposan kockára tette volna a teljesítésem, pszichésen és fizikailag is), és az is, hogy elég komoly bizonyítási vágyam volt, szinte mindent erre a túrára tettem fel, így le tudtam győzni jobban a fájdalmat, nehézségeket. Tehát szerintem nagyon fontos - ahogy a Kinizsi Százasnál is - a "mindenképp végigmegyek" hozzáállás. Sok sikert kívánok a túrához!
VálaszTörlés