Még nem is meséltem, hogy pár hónapja keddenként Jeremcsuk Isti barátommal és egy kis társasággal falat mászni megyünk. Bevallom, a csapatból én vagyok az egyetlen, aki még egyszer sem tudott felmenni a fal tetejéig, elsősorban a tériszonyom és a gyenge mászástechnikám miatt, de persze még jócskán erősödnöm is kellene. Szóval egyelőre úgy fest, nem állok sokkal közelebb ahhoz, hogy jó sziklamászó legyek, mint hogy én legyek Totyicuki, azaz Rettentő Földrengés, a legendás szumó-birkózó. Ügyetlenségem ellenére kifejezetten élvezem az edzéseket (melyeken a mászás mellett TRX-ezünk is), és ha lassan is, de fejlődök.
Az edző, aki egyébként tízszeres Kinizsi Százas teljesítő (remélem idén én is azzá válok, mármint nem edzővé, hanem tízszeres Kinizsi Százas teljesítővé), nem is nagyon érti, hogy aki ennyiszer teljesítette a K-100-at meg többször átúszta a Balatont, az hogy nem tud felmászni a falra. Persze mindenkinek megvannak a maga korlátai, és ahogy ő is megfogalmazta, a kudarc, vagy legalábbis a jól megélt és feldolgozott kudarc több erőt és motivációt ad az embernek, mint a siker. Az első Börzsöny éjszakai teljesítménytúráját egyébként ő is feladta, de a másodikat sikeresen teljesítette, hozzám hasonlóan.
Szóval a félperces Rubik-kocka kirakás és néhány nehéz kendama-trükk mellett újabb sportszakmai célom lett: felmászni a fal tetejére.
Kapcsolódó bejegyzés:
Szia! Régóta olvasom a blogodat és említed a Balaton-átúszást. Hogyan hasonlítanád össze a K100-assal? Köszönöm és további sok sikert! paha
VálaszTörlésSzia Paha! Ez egy nagyon jó kérdés, már én is gondolkodtam rajta. :) Van pár hasonlóság, mindkettő elég nagy kihívás. Talán a Balaton-átúszás a legtöbb embernek könnyebb, de nekem pl. (most már) a víziszonyom miatt lényegesen nehezebb lenne, szóval nekem pl. egyszerűbb a Kinizsi Százason végigmenni. Másképp nehéz és másképp szép a kettő, de matematikailag ill. a teljesítők számát vagy a feladási arányt nézve a Kinizsi Százas nagyobb falat.
VálaszTörlés