2011. december 7., szerda

Addig növesztem a szakállam, amíg nem teljesítem az Iszinik 100-at

Pár hete növesztem a szakállam, és elhatároztam, hogy egészen addig nem is fogok megborotválkozni, amíg szintidőn belül végig nem megyek az Iszinik 100 útvonalán (bízom benne, hogy erre két héten belül sor kerül).

A piros sapkám és a szakállam miatt néztek már télapónak, és állítólag hasonlítok Széchenyire és Kossuthra is, a Keleti pályaudvarnál pedig beszólt egy borotvapengét árusító cigánylány, miután sikertelenül kínálta portékáját: "Pedig magára férne, fiatalember!"

Remélem, hogy a következő napokban nem lesz randim, mert hiába nevezik a szakállat combkefének (ez amolyan orális-klitorális célzás), úgy vettem észre, hogy jobban tetszem a nőknek sima arccal, márpedig még egy randevú miatt sem szegném meg a fogadalmam.

Épp most olvastam egyébként, hogy Steiner Kristóf már három hónapja nem borotválkozik - igaz, nekem az elmúlt hetekben többet nőtt az arcszőrzetem, mint neki negyedév alatt, de hát én egy hipermaszkulin Kinizsi Százas teljesítő vagyok, így ez nem is olyan nagy csoda.

Saját bőrömön (szőrömön) megtapasztaltam azt is, hogy a bajusz és szakáll nem praktikus viselet egy késő őszi vagy téli teljesítménytúrán, mert a pára kicsapódik rajta, és ez nem esztétikus. De a fogadalom az fogadalom...

Kapcsolódó bejegyzések:

2 megjegyzés:

  1. Combtőkefe lesz az... Egyébként meg a nőknek csak annyi a bajuk a szakállal, hogy szúr. Persze, mert a rossz oldalára születtek :-) Egyébként meg csak addig szúr, amíg egyenes, utána, amikor göndörödik, bodorodik, akkor már nem. Vagy legalábbis annyira nem...

    VálaszTörlés
  2. ;)
    Hát, már bodorodik, meg öregedtem is hirtelen vagy 5 évet, mert amúgy elég kölyökképű vagyok :)

    (én combkefének ismertem, keresőbe beírva is inkább ez a változat az elterjedtebb)

    VálaszTörlés