(Na jó, a túravezető tanfolyamon volt egy kis gyakorlat, de ott valójában inkább csak szemléltük a turistajelzés festést, ami - így utólag visszatekintve, és megismerve más módszereket - talán nem is a leghatékonyabb módon történt.)
Nos, tegnap viszont az alakulófélben lévő Bakancsos Szurikáta Természetjáró Egyesület néhány tagjával, Andrással, Gyulával és Jánossal, valamint András unokatestvérével, Áronnal felkerekedtünk, és Kesztölc felett felfestettük a megváltozott jelzést - a sárga kereszt és a sárga négyzet egy szakasza alakult át zöld négyzet jelzéssé a Fekete-hegyi Sasfészek (Berda József) turistaházig.
A 2-3 kilométeres szakasz ugyan nem közvetlenül a Kinizsi Százas útvonalára esik, de a tavaly óta néhány szakaszon eltérő útvonalon haladó Kinizsi 40 része, a festés apropóját pedig a közelgő 3 x 50 teljesítménytúra is adta, hiszen az is halad majd ezen a részen.
Most a jelzésalapok kerültek a fatörzsekre, néhány nap múlva festjük majd fel magukat a jelzésképeket, azaz a zöld négyzeteket. A tavaszi, napsütéses időben kellemes volt a lassú, szemlélődő, "slow walk" séta, a jelzések optimális helyének megkeresésével, a régebbi jelzések megszüntetésével vagy újrafestésével, néhány helyen a benyúló aljnövényzet ritkításával. Gyula és János már gyakorlott jelzésfestők, és tűéles kontúrokkal kerültek fel a fehér jelzésalapok. Valójában egyébként most sem festettem, az Gyula (fehér alap) és János (szürkítés) feladata volt, a többiekkel mi jelzéshelyeket kerestünk, gazoltunk, kaparókéseztünk, sablont tartottunk.
Találkoztunk egy magányos túrázóval is, akivel Gyula vagy János váltott pár szót, és kiderült, hogy egyszer elindult a Kinizsi Százason és 80 kilométerig jutott. Ez is nagyon szép teljesítmény, és magamban arra gondoltam, hogy milyen szerencsés vagyok az eddigi nyolc K-100 teljesítésemmel, és hogy mennyire megszoktam már és mennyire magától értetődőnek tűnik, hogy végig sétálom a Kinizsit, és bele sem gondolok igazán ennek a különlegességébe.
(Gyula pedig egyszer 12 óra 8 perc alatt, kis híján "szintidőfelezéssel" teljesítette a Kinizsi Százast, és csaknem 20 év kihagyás után idén újra elindul a 100-as távon. Az 1984-es túrabeszámolója itt olvasható.)
A turistaházhoz a meredek szakaszon felérve megpihentünk, és egy idős természetjárókból álló, éppen ebédelő társasággal is találkoztunk, akik meg is mutatták a nemrég felújított, kedves kis házikót, a teraszról a Dunáig sőt még azon túl nyúló panorámával, az esztergomi bazilikával.
És ha a Kinizsi Százason nem is érintem majd a most átfestett szakaszt, legfeljebb a zöld sáv és a zöld négyzet találkozásánál, a 100-as és 40-es táv fonódásánál jobbra tekintve látok majd egyet-kettőt az általunk készített jelzésekből, azért jó érzés, hogy tettünk valamit a turistautakért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése