Kapcsolódó bejegyzés:
2015. április 27., hétfő
A 2015-ös Kinizsi Százas térképe és résztérképei, szintmetszete és útvonal adatai
Íme a link, melyen megtekinthető és ahonnan letölthető a 2015-ös Kinizsi Százas teljesítménytúra áttekintő térképe és valamennyi fontos résztérképe, továbbá szintmetszete és az útvonal adatai. A térképeket, fájlokat Rakk Gyula készítette.
2015. április 23., csütörtök
Turistajelzés festés a Kinizsi útvonalán
Ugyan régóta érdekelnek a turistajelzések, pár éve elkészítettem például a Feltehetően Az Univerzum Első Turistajelzéses Memóriajátékát és egyszer még egy turistajelzéses előadáson is előadtam, be kell vallanom, hogy eddig még sosem festettem turistajelzést.
(Na jó, a túravezető tanfolyamon volt egy kis gyakorlat, de ott valójában inkább csak szemléltük a turistajelzés festést, ami - így utólag visszatekintve, és megismerve más módszereket - talán nem is a leghatékonyabb módon történt.)
Nos, tegnap viszont az alakulófélben lévő Bakancsos Szurikáta Természetjáró Egyesület néhány tagjával, Andrással, Gyulával és Jánossal, valamint András unokatestvérével, Áronnal felkerekedtünk, és Kesztölc felett felfestettük a megváltozott jelzést - a sárga kereszt és a sárga négyzet egy szakasza alakult át zöld négyzet jelzéssé a Fekete-hegyi Sasfészek (Berda József) turistaházig.
A 2-3 kilométeres szakasz ugyan nem közvetlenül a Kinizsi Százas útvonalára esik, de a tavaly óta néhány szakaszon eltérő útvonalon haladó Kinizsi 40 része, a festés apropóját pedig a közelgő 3 x 50 teljesítménytúra is adta, hiszen az is halad majd ezen a részen.
Most a jelzésalapok kerültek a fatörzsekre, néhány nap múlva festjük majd fel magukat a jelzésképeket, azaz a zöld négyzeteket. A tavaszi, napsütéses időben kellemes volt a lassú, szemlélődő, "slow walk" séta, a jelzések optimális helyének megkeresésével, a régebbi jelzések megszüntetésével vagy újrafestésével, néhány helyen a benyúló aljnövényzet ritkításával. Gyula és János már gyakorlott jelzésfestők, és tűéles kontúrokkal kerültek fel a fehér jelzésalapok. Valójában egyébként most sem festettem, az Gyula (fehér alap) és János (szürkítés) feladata volt, a többiekkel mi jelzéshelyeket kerestünk, gazoltunk, kaparókéseztünk, sablont tartottunk.
Találkoztunk egy magányos túrázóval is, akivel Gyula vagy János váltott pár szót, és kiderült, hogy egyszer elindult a Kinizsi Százason és 80 kilométerig jutott. Ez is nagyon szép teljesítmény, és magamban arra gondoltam, hogy milyen szerencsés vagyok az eddigi nyolc K-100 teljesítésemmel, és hogy mennyire megszoktam már és mennyire magától értetődőnek tűnik, hogy végig sétálom a Kinizsit, és bele sem gondolok igazán ennek a különlegességébe.
(Gyula pedig egyszer 12 óra 8 perc alatt, kis híján "szintidőfelezéssel" teljesítette a Kinizsi Százast, és csaknem 20 év kihagyás után idén újra elindul a 100-as távon. Az 1984-es túrabeszámolója itt olvasható.)
A turistaházhoz a meredek szakaszon felérve megpihentünk, és egy idős természetjárókból álló, éppen ebédelő társasággal is találkoztunk, akik meg is mutatták a nemrég felújított, kedves kis házikót, a teraszról a Dunáig sőt még azon túl nyúló panorámával, az esztergomi bazilikával.
És ha a Kinizsi Százason nem is érintem majd a most átfestett szakaszt, legfeljebb a zöld sáv és a zöld négyzet találkozásánál, a 100-as és 40-es táv fonódásánál jobbra tekintve látok majd egyet-kettőt az általunk készített jelzésekből, azért jó érzés, hogy tettünk valamit a turistautakért.
(Na jó, a túravezető tanfolyamon volt egy kis gyakorlat, de ott valójában inkább csak szemléltük a turistajelzés festést, ami - így utólag visszatekintve, és megismerve más módszereket - talán nem is a leghatékonyabb módon történt.)
Nos, tegnap viszont az alakulófélben lévő Bakancsos Szurikáta Természetjáró Egyesület néhány tagjával, Andrással, Gyulával és Jánossal, valamint András unokatestvérével, Áronnal felkerekedtünk, és Kesztölc felett felfestettük a megváltozott jelzést - a sárga kereszt és a sárga négyzet egy szakasza alakult át zöld négyzet jelzéssé a Fekete-hegyi Sasfészek (Berda József) turistaházig.
A 2-3 kilométeres szakasz ugyan nem közvetlenül a Kinizsi Százas útvonalára esik, de a tavaly óta néhány szakaszon eltérő útvonalon haladó Kinizsi 40 része, a festés apropóját pedig a közelgő 3 x 50 teljesítménytúra is adta, hiszen az is halad majd ezen a részen.
Most a jelzésalapok kerültek a fatörzsekre, néhány nap múlva festjük majd fel magukat a jelzésképeket, azaz a zöld négyzeteket. A tavaszi, napsütéses időben kellemes volt a lassú, szemlélődő, "slow walk" séta, a jelzések optimális helyének megkeresésével, a régebbi jelzések megszüntetésével vagy újrafestésével, néhány helyen a benyúló aljnövényzet ritkításával. Gyula és János már gyakorlott jelzésfestők, és tűéles kontúrokkal kerültek fel a fehér jelzésalapok. Valójában egyébként most sem festettem, az Gyula (fehér alap) és János (szürkítés) feladata volt, a többiekkel mi jelzéshelyeket kerestünk, gazoltunk, kaparókéseztünk, sablont tartottunk.
Találkoztunk egy magányos túrázóval is, akivel Gyula vagy János váltott pár szót, és kiderült, hogy egyszer elindult a Kinizsi Százason és 80 kilométerig jutott. Ez is nagyon szép teljesítmény, és magamban arra gondoltam, hogy milyen szerencsés vagyok az eddigi nyolc K-100 teljesítésemmel, és hogy mennyire megszoktam már és mennyire magától értetődőnek tűnik, hogy végig sétálom a Kinizsit, és bele sem gondolok igazán ennek a különlegességébe.
(Gyula pedig egyszer 12 óra 8 perc alatt, kis híján "szintidőfelezéssel" teljesítette a Kinizsi Százast, és csaknem 20 év kihagyás után idén újra elindul a 100-as távon. Az 1984-es túrabeszámolója itt olvasható.)
A turistaházhoz a meredek szakaszon felérve megpihentünk, és egy idős természetjárókból álló, éppen ebédelő társasággal is találkoztunk, akik meg is mutatták a nemrég felújított, kedves kis házikót, a teraszról a Dunáig sőt még azon túl nyúló panorámával, az esztergomi bazilikával.
És ha a Kinizsi Százason nem is érintem majd a most átfestett szakaszt, legfeljebb a zöld sáv és a zöld négyzet találkozásánál, a 100-as és 40-es táv fonódásánál jobbra tekintve látok majd egyet-kettőt az általunk készített jelzésekből, azért jó érzés, hogy tettünk valamit a turistautakért.
2015. április 21., kedd
Gerecse 50 helyett: disznóól betonozás
A tavalyi és a 2012-es teljesítés, valamint a 2013-as privát bejárás után idén kihagytam a Gerecse 50-et. De azért így sem mondtam le a testmozgásról a szabadban: szombaton disznóólat betonoztam.
Persze nem egyedül, én tulajdonképpen a "szállító" voltam, ugyanis a talicska kezelésének felelősségteljes feladata jutott rám. Néhány pálinka és fröccs után a kerék feltalálásának nagyszerűségéről gondolkodtam a napsütésben, és szorgosan és gyermeki boldogsággal fordulgattam a betonkeverő és a disznóól közötti 20-25 métereken (amin még ráadásul volt némi szintkülönbség is, és naná, hogy Murphy és a hatékonyabb testedzés kedvéért a disznóól volt magasabban). Eszembe jutott Orwell Állatfarmja, és az is, hogy gyermekkoromban mennyire szerettem tologatni a játékdömperem. Izmaim feszülése közben úgy éreztem, mintha én lennék Frank Medrano, bár a vegetáriánus Frank Medrano biztosan nem betonozna disznóólat, még akkor sem, ha a talicskatolásról kiderülne, hogy hatékonyabb a húzódzkodásnál, hiszen azért így hozzám hasonlóan mégiscsak egy gyilkos rendszer részévé válna, mint a kárpitos a villamosszék-üzemben. Bár ez már lehet hogy álszenteskedés, hátha Semjén Vasárnapnemvásárnap Zsoltnak van igaza, és az állatok azért vannak, hogy megegyük őket. De abban meg hátha a pápának van igaza, hogy hiába fogyasztjuk el testi valójukat bacon meg sonka formájában, utána azért a mennyországban túrják tovább turcsi orrukkal a felhőket. Aztán az is lehet, hogy Orwellnek meg a dühös madaraknak van igazuk, és a malacok nem is olyan jó arcok. De mindegy is, a lényeg, hogy talicskát tolni, betonozni, építeni jó.
Na de visszatérve a túrázásra, hamarosan azért már valóban túrával készülök a kilencedik Kinizsi Százasomra: a Sárga 70-re megyek majd, amit - ha sikerül - harmadszor fogok teljesíteni.
Persze nem egyedül, én tulajdonképpen a "szállító" voltam, ugyanis a talicska kezelésének felelősségteljes feladata jutott rám. Néhány pálinka és fröccs után a kerék feltalálásának nagyszerűségéről gondolkodtam a napsütésben, és szorgosan és gyermeki boldogsággal fordulgattam a betonkeverő és a disznóól közötti 20-25 métereken (amin még ráadásul volt némi szintkülönbség is, és naná, hogy Murphy és a hatékonyabb testedzés kedvéért a disznóól volt magasabban). Eszembe jutott Orwell Állatfarmja, és az is, hogy gyermekkoromban mennyire szerettem tologatni a játékdömperem. Izmaim feszülése közben úgy éreztem, mintha én lennék Frank Medrano, bár a vegetáriánus Frank Medrano biztosan nem betonozna disznóólat, még akkor sem, ha a talicskatolásról kiderülne, hogy hatékonyabb a húzódzkodásnál, hiszen azért így hozzám hasonlóan mégiscsak egy gyilkos rendszer részévé válna, mint a kárpitos a villamosszék-üzemben. Bár ez már lehet hogy álszenteskedés, hátha Semjén Vasárnapnemvásárnap Zsoltnak van igaza, és az állatok azért vannak, hogy megegyük őket. De abban meg hátha a pápának van igaza, hogy hiába fogyasztjuk el testi valójukat bacon meg sonka formájában, utána azért a mennyországban túrják tovább turcsi orrukkal a felhőket. Aztán az is lehet, hogy Orwellnek meg a dühös madaraknak van igazuk, és a malacok nem is olyan jó arcok. De mindegy is, a lényeg, hogy talicskát tolni, betonozni, építeni jó.
Na de visszatérve a túrázásra, hamarosan azért már valóban túrával készülök a kilencedik Kinizsi Százasomra: a Sárga 70-re megyek majd, amit - ha sikerül - harmadszor fogok teljesíteni.
2015. április 20., hétfő
Csak úgy hasít a K-100 GIF!
A "K-100-GIF" című munkám lett az egyik legnépszerűbb tartalom, amit eddig letettem az internet virtuális asztalára, hogy úgy mondjam.
Máris több mint 260 like-ot gyűjtött, azaz pár nap alatt körülbelül annyit, mint amennyit a Turistajelzés Memory (290), vagy a Kinizsi Százas visszaszámláló (230) hosszú évek alatt.
És a megjegyzések, visszajelzések miatt is megérte elkészíteni:
"K...jó, szakadtam!!! :D"
"basszus, ez durva :D"
"Vihogok :)"
"megnéztem újra még mindig jó"
"Még nem mertem megmondani a kutyámnak!"
Kapcsolódó bejegyzés:
Néhány animált gif a Kinizsi Százasról
Máris több mint 260 like-ot gyűjtött, azaz pár nap alatt körülbelül annyit, mint amennyit a Turistajelzés Memory (290), vagy a Kinizsi Százas visszaszámláló (230) hosszú évek alatt.
És a megjegyzések, visszajelzések miatt is megérte elkészíteni:
"K...jó, szakadtam!!! :D"
"basszus, ez durva :D"
"Vihogok :)"
"megnéztem újra még mindig jó"
"Még nem mertem megmondani a kutyámnak!"
Kapcsolódó bejegyzés:
Néhány animált gif a Kinizsi Százasról
2015. április 14., kedd
Néhány animált gif a Kinizsi Százasról
Talán az első animált gif összeállítás a Kinizsi Százasról.
Kapcsolódó bejegyzés:
Mi (az) a kinizsikum?
Kapcsolódó bejegyzés:
Mi (az) a kinizsikum?
2015. április 9., csütörtök
Bő egy hónap, és megjelenik A Kinizsi Százas útikalauza!
Még bő egy hónap, és a tervek szerint megjelenik a Kinizsi Százas teljesítménytúráról írt könyvem, A Kinizsi Százas útikalauza. Itt megtekinthető a könyv "hivatalos" weboldala is.
Kapcsolódó bejegyzés:
Elkezdtem írni a Kinizsi Százasról szóló könyvemet, A Kinizsi Százas útikalauzát
Kapcsolódó bejegyzés:
Elkezdtem írni a Kinizsi Százasról szóló könyvemet, A Kinizsi Százas útikalauzát
Egy Kinizsi Százassal kapcsolatos képrejtvény
Vigyázat, egy rendkívül fárasztó súlyos kreatív képrejtvény a Kinizsi Százassal kapcsolatban! (Egy kis segítség: a fotón Détár Enikő színművésznő látható.)
Kapcsolódó bejegyzések:
Kinizsi sakk
Mi az, amit Jancsi és Juliska is magával visz a Kinizsi Százasra?
Kapcsolódó bejegyzések:
Kinizsi sakk
Mi az, amit Jancsi és Juliska is magával visz a Kinizsi Százasra?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)