Szerencsére az útvonal sokkal járhatóbb volt mint ahogy azt a korábbi napok hírei alapján sejteni lehetett, a beérkezők többségén nem is látszódott sár. Alapvetően pozitív visszajelzéseket kaptunk a résztvevőktől, bár érkezett néhány kritikai észrevétel is, melyeket igyekszünk majd beépíteni a jövő évi rendezésbe.
Persze tudni kell, hogy a Budai Térképkör egy elég nehéz túra. Nem csak önmagában a 82 km-es táv miatt, hanem mert nagyon magas a jelzésváltások száma. (Talán ez a hazai rekord ilyen táv esetén?) Ez nem azért van, hogy kiszúrjunk a túrázókkal, hanem az útvonal jellegéből adódik: az "ami a térképen kifér" mottóhoz méltóan igyekszik minél jobban kitölteni a Cartographia kiadó Budai-hegység térképét, és ez így volt megvalósítható.
Egészen pontosan 38 a jelzésváltások száma, azaz átlagosan bő két kilométerenként elágazáshoz, jelzésváltáshoz ér a túrázó. Összehasonlításképp: a Kinizsi Százason úgy 12 jelzésváltás van összesen, ráadásul ott a tömeg is sodorja az embert, gyakorlatilag csak mennünk kell az előttünk haladók után.
A Budai Térképkörön tehát annak, aki nem ismeri alaposan a Budai-hegységet, bizony tájékozódnia kell, ez is a túra része. Aki nem gyakorlott tájékozódó, annak mindenképpen javasolt a GPS / okostelefon használata. Tudom, ez ellen többen berzenkednek, de nagyon hasznos lehet. De ha GPS-t nem is, akkor is legalább egy iránytűt érdemes magánál hordania mindenkinek (de ez is megtalálható a legtöbb telefonba építve is).
Sajnos a távot nem tudtuk és valószínűleg a jövőben sem fogjuk kiszalagozni, mert ennyi jelzésváltás esetén nagyon erőforrásigényes, és a Budai-hegységben gyakran több túra van egy időben és könnyen kint felejtődnek korábbi rendezvények szalagjai is, melyek összezavarhatják a túrázókat. Ráadásul végig nagyon sűrűn kellene szalagozni, mert egy (indokoltan) sűrűn szalagozott rész után az is zavaró, ha egyszer csak (szintén indokoltan, mert a rendező egyértelműnek ítéli az útvonalat ill. nincs jelzésváltás) megszűnik a szalagozás. (Jó helyen járok még? Most egy szalag sincs, pedig eddig milyen sűrűn volt! - merülhet fel ilyenkor a túrázóban, ahogy sok túrán valóban fel is merül, és ilyenkor bizony előfordulhat az is, hogy még az útvonalon van, és az is, hogy már nem - azaz totális bizonytalanság a rendező jó szándéka ellenére). És ami a rendezőnek, szalagozónak egyértelműnek ható rész (és ezért nem tesz szalagot), az nem biztos, hogy a túrázónak is az, és fordítva (Hát ide meg miért tettek szalagokat, amikor csak egyenesen kell menni? Bezzeg előtte abba a bonyolult elágazásba nem is tettek!) Ezért nem szalagoztunk.
Persze ez most kicsit "bagoly mondja verébnek" dolognak hathat, hiszen én magam is eltévedek olykor, ugyanakkor fontosnak éreztem ezek tisztázását. És tényleg legyen mindenkinél iránytű vagy digitális tájékozódási eszköz (főleg aki tudja magáról, hogy el szokott tévedni), vagy legalább gondolkodjon el a térkép irányain. Nagyon gyakori eset volt például hogy mondjuk teszem azt egy kék kereszt jelzésről egy kék sáv jelzésbe torkollik az útvonal, és a túrázó el sem gondolkodott azon, hogy akkor most jobbra vagy balra forduljon (mindkét irányban ott a kék sáv jelzés ugye), és bátran és gyanú nélkül elindult a rossz irányban. És/vagy hogy akár hosszú kilométereken keresztül aggodalom nélkül északnak haladt, amikor az itiner térképe, földrajzi nevei alapján egyértelmű, hogy délnek kellene tartania. Szintén megtörtént eset, hogy valaki segítséget kért telefonon a tájékozódáshoz, és határozottan állította, hogy Solymár vasútállomáson van, így ehhez képest igyekeztünk útba igazítani. Aztán gyorsan kiderült, hogy valójában Rozália téglagyárnál van, és a sínek miatt azonosította rosszul a helyszínt (miközben a kettő úgy nyolc kilométerre és számos jelzésváltásra van egymástól, még az útvonal elején - éjszaka, fáradtan, kimerülten hasonló tévedés még akár gyakorlott tájékozódónál is érthető lehet, de ez esetben mindenképpen jel, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az itiner jobb tanulmányozására).
Összefoglalva elmondható, hogy aki teljesítette a Budai Térképkört, nem csak a 82 kilométert győzte el, hanem - akár egyedül, akár túratársai, akár eszközei segítségével -, de a tájékozódási kihívásokat is. Ehhez gratulálok minden célba érkezőnek. Aki pedig feladta, jövőre revansot vehet, vagy nem is kell egy évet várnia, hiszen a mozgalmat bármikor teljesítheti.
És ha szalagozás, festékfújás nem is lesz, az itinerre azért igyekszünk jövőre nagyobb gondot fordítani, ill. jobban felhívjuk majd a figyelmet a Budai Térképkör nehézségeire.
Egyúttal köszönöm mindenkinek, a segített az idei Budai Térképkör teljesítménytúra létrehozásában és lebonyolításában.
