2011. április 16., szombat

Magyar vagyok és turista

Sokan emlékezhetnek jó pár évvel ezelőttről a "Magyar vagyok, nem turista!" (a továbbiakban: MVNT) feliratú pólóra. Akkoriban lehetett elterjedt, amikor a "Bombaszakértő vagyok. Ha futni lát, próbáljon velem lépést tartani!" póló, csak még kevésbé volt vicces, és hát értelme sem volt sok. Egyszer láttam egy vidám japán turistacsoportot a Hősök terén, amint egymást fényképezték ilyen, szuvenírként vásárolt MVNT pólókban a szoborcsoport előtt pózolva - volt a jelenetben valami örkényi abszurd. Na jó, valójában ezt csak kitaláltam, de érdekes performansz lett volna.

(Apropó, hadd ajánljam az olvasó figyelmébe saját tervezésű, finomabb üzenetet hordozó, bár kissé polgárpukkasztó pólóimat, melyek előbb-utóbb kaphatóak lesznek.)

Persze a MVNT felirathoz legtöbbször köthető volt egyfajta pártszimpátia és világnézet: félre a globalizmussal és a mindent letaposó nemzetközi turizmussal, mindenki maradjon ott, ahol született, kivéve ha nem is ide kellett volna születnie, mert akkor meg menjen oda (lehetőleg bevagonírozva), ahová tartozik, aztán maradjon szépen ott. De hát néhányan már csak ilyenek: ha vasfüggöny van, az a baj, ha meg lehet külföldre menni és a külföldiek is jöhetnek hozzánk, akkor meg az a baj. Ahogy a népdal is mondja: télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha nincs jó idő, mindig esik az eső.

Szóval én úgy tartom, hogy a magyarság és a turistaság egyáltalán nem egymást kizáró fogalmak, sőt, maga a Kinizsi Százas a legjobb példája a magyarságtudat és a túrázás, a természetszeretet összefonódásának. Egyetlen K100 (sőt, K40 vagy K25) teljesítést többre értékelek minden politikusi nyilatkozatnál, szónoklatnál, verbális magyarkodásnál.

Ha valami különös okból mégis választanom kellene, hogy nemzeti hovatartozásom vagy a túrázás; magyar anyanyelvem, a piros-fehér-zöld lobogó vagy a Kinizsi Százas teljesítése és a jelvények, erdőillatú emlékek; nehéz helyzetben lennék. De azt gondolom, hogy elsősorban természetjáró, a természethez kötődő ember vagyok, és csak ezen nagyobb halmazon belül helyezkedik el a magyarságom. Inkább lennék erdőket járó piréz, mint hegyek közé nem merészkedő, autójából ki nem mozduló magyar. Persze a legjobb, hogy szerencsés születésemnél és sorsomnál fogva egyszerre lehetek magyar és turista.

(az éS logo forrása: esskateboarding.com, a képen látható rovásírásos szöveg megfejtéséhez pedig ezt a linket ajánlom)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése