Érdekességek Pusztamarótról

Arról már meséltem a kedves olvasónak, hogy Pusztamarót milyen tragikus helyszíne volt magyar történelemnek a törökvész idején. Később is érték azonban tragédiák a települést, ugyanis még a XX. század második felében is egy élő, apró falvacska volt, azonban elnéptelenedett és a falurombolás áldozatául esett. Talán csak egyetlen pincelejárat van még meg az egykori épületek közül, de azt is sűrűn körbenőtték a fák, bokrok. Mindez akkor került szóba, amikor Suvlajjal, Livivel és Rafterrel megpihentünk egy kicsit Pusztamaróton, a Kinizsi Százas 66. kilométerénél.

Magam is nekiláttam enni, és megmutattam Suvlajnak az okosított, kompjúterre köthető csodafejlámpámat. Pihentem pár percet, majd határozott léptekkel elindultam néhány fa irányába, amikor Rafter - kitalálva szándékomat - utánam kiáltott: "Temetőben nem vizelünk!" Szétnéztem, és valóban, a sötétedés és a magas fű elrejtette a sírköveket, így aztán kijöttem onnan és arrébb kerestem megfelelő helyet. Hát így került szóba Pusztamarót elnéptelenedése, lerombolása. Megjegyeztem, hogy a készülő könyvembe (A Kinizsi Százas útikalauza) nem írom majd bele, hogy hogyan szereztem tudomást a pusztamaróti falurombolásról.

Kapcsolódó bejegyzés:
A túrázás olyan, mint az élet

A Kinizsi Százas útvonalának legszomorúbb helyszíne: Pusztamarót

Bevallom, a történelmi ismereteim elég hiányosak, és bár lehet, hogy az alapműveltség része, mégis új információt jelentett számomra, amikor a tavaly őszi Iszinik 100 teljesítménytúrán Suvlaj barátom a pusztamaróti pihenőpontnál elmondta, hogy bizony itt történt a magyar történelem egyik legnagyobb, legtöbb áldozattal járó csatája.

Csaknem 500 éve, pár héttel a Mohácsi csata után, 1526 szeptemberében ugyanis a Kinizsi Százas útvonalának ezen a pontján, Pusztamarót mellett épített 25 ezer fős szekértábort a Vértes-környéki parasztság, amit napokon át hősiesen védtek, de aztán szeptember 15-én győzött a török túlerő.

A csata egyik hőse Dobozi Mihály volt, aki a legenda szerint lóháton tört ki a táborból, hogy feleségét, Farmos Ilonát biztonságos helyre vigye. Miután nem sikerült elmenekülnie, feleségét inkább leszúrta, hogy ne rabolhassa el az ellenség, ő maga pedig a törökök közé vágtatott.

Ahogy több forrás is említi, az események emlékét a mai napig őrzik a környék földrajzi nevei, és magam is meggyőződtem róla: a Gerecse térképen valóban a közelben található az Emberölő, nem messze a jellegzetes hajtűkanyartól.

Érdekesség tehát, hogy a törökverő Kinizsi Pálról elnevezett túra (még ha ez áttételesen is történt, a névadó Kinizsi Természetbarát Egyesületen keresztül) egy ilyen tragikus helyszínt is érint, nagyjából a táv kétharmadánál. Ahol már bizony sokaknak küzdelmes az út, előjöhetnek vízhólyagok, sebek, de fél évezreddel ezelőtt sokkal több küzdelem és fájdalom volt azokban a völgyekben.

Az olvasó figyelmébe ajánlom a témával kapcsolatban a Wikipédia szócikkeit a Pusztamaróti harcokról és Dobozi Mihályról (magam is ezekből informálódtam, és az illusztrációul szolgáló, ismeretlen festőtől származó képet is itt találtam), valamint Szádeczky-Kardoss Géza írását a Túratárs.com-on, Emberölés, avagy a második Mohács címmel.

Kapcsolódó bejegyzések:
Kitörés
Kinizsi Pál élete
A Gyatlov túra tragédiája
A kesztölci köztársaság legendája

Az Iszinik 100 születése

Túl a sikeres Iszinik 100-on és lélekben a hétvégi Csoportos Privát Iszinikre készülődve alaposan beleástam magam az Index fórum Kinizsi Százas topikjába, hogy megtudjam, hogyan is született az Iszinik 100, azaz a fordított Kinizsi Százas ötlete. A Kinizsi Százas topik aktivitását, műhely jellegét ismerve feltételeztem ugyanis, hogy valahol ott foganhatott, születhetett és cseperedhetett fel ez a koncepció, és valóban így történt.

Hol volt, hol nem volt, több mint 12 esztendővel és csaknem 45.000 hozzászólással ezelőtt, 2000. május 31-én vetődött fel először a fordított irányú Kinizsi Százas ideája, az akkor még elég friss, pár hónappal korábban indult topikban. Az ötletet Ermak fogalmazta meg elsőként, íme a történelmi mondatok:

"Még sosem fordult meg a fejetekben, hogy mi lenne, ha az egyik évben lenne egy ráadás Százas, fordított irányban??? Én biztos megpróbálnám, bár csúnyábbnak tűnik a 'rendesnél': a szint nagyobbik része az út második felében lenne, durva emelkedő a Geténél és Kesztölcnél..."
(Ermak, 2000.05.31., 527. hozzászólás)

Gödény még aznap, egy órán belül reagált Ermak gondolatára, érveket is felsorakoztatott pro és kontra, valamint ekkor került tán először leírásra az Iszinik 100 elnevezés is (a kezdetekkor egyébként az Iszinik 100 mellett felmerült ill. használatban volt még a 001 isziniK és a sazázS isziniK elnevezés is, de végül a csak részben inverz, de cserébe könnyebben kiejthető és - legalábbis a számnevet tekintve - értelmesebb változat győzött, hiszen a 001 kevésbé adná vissza a lényeget, a sazázS pedig emellett majdnem annyira nyelvtörő, mint a Moszkvics-slusszkulcs plusz Zsuk-slusszkulcs):

"A dolog úgy már szóba jött, hogy a rendes Százas helyett. De sok minden szól ellene:

- A nagy tömegnek le kell jutnia Szárligetre. Ehhez valószínűleg különvonatot kellene rendelnünk, azt meg csak előzetes jelentkezés és pénzbefizetés mellett lehetne megcsinálni.
- Amíg egy pesti rajttal megcsinálhatja bárki, hogy aznap hajnalban kinéz az ablakon, és eldönti, hogy megy-e vagy sem, ezt egy szárligeti rajttal nem lehet megcsinálni.
- Megfelelő célhelyet még nem is kerestünk - Budapesten biztos lehet valamit találni -, de valószínűleg némileg odébb lenne, mint a mostani rajt.
- Ahogy te is írod - szerencsétlen lenne a fáradtabb embereknek a szint nagyobbik fele. És a Getére felkaparni nem egy nagy élvezet 60 km-el a lábban.
- A szélesebb, keményebb utak (zúzottkő, aszfalt) is szerencsésebbek a végén - csak menni kell, gondolkodás nélkül.

Előnyök:
- 63-nál még jól ki lehet szállni
- Az éjszakai kiszállóknak ismertebb terep és talán egy picit jobb közlekedés.

Szóval beszélgettünk már többször róla, de sose kapott megfelelő támogatottságot. Pedig már neve is van: Iszinik - 100.

Azt kizártnak tartom, hogy a rendezőgárda egy második, ilyen méretű rendezvényre összeszedhető. És a létszámot is roppant nehéz lenne megbecsülni. Szerinted hányan mennének visszafelé is?

És mikor lehetne egy ilyet tartani ? Az ősz az vadászati szezon, azzal csak baj van. A mostani után jön a Medárd, aztán itt a nyár - a legtöbben elutaznak, nyaralnak."
(Gödény, 2000.05.31., 532. hozzászólás)

Tehát már neve is lett a tervezett túrának (melyről kiderült, hogy a Kinizsi Százas rendezői is eljátszottak korábban a gondolatával), viszont a fordított útvonal ellen jóval több érv szólt, mint mellette. Az az ötlet is felvetődött, hogy a túra legyen napszak szerint is fordított:

"Az Iszinik 100 akkor lenne igazán fordított túra ha nem reggel , hanem este indulna. Legalább a nagyon gyorsaknak is meglenne az éjszakai túrázás élménye. Mellesleg nappalra esne a nehezebbik fele."
(Borzi, 2000.06.02., 613. hozzászólás)

Egy évvel az első gondolatok után, 2001. május 31-én bukkant fel, vagy legalábbis kerül említésre először egy olyan, titokzatos személy, aki állítólag teljesítette az Iszinik 100-at, épp egy szilveszter éjszakán (2000/2001 fordulóján):

"Nem tudom, írtam-e már ide, vagy csak Thilnek meséltem: van egy ismerősöm, aki szilveszterkor (azt hiszem, hó volt), egyedül, 27 óra alatt csinálta meg az Isziniket. Kinizsire már nem jön, ezek után nem érdekes neki. :-)"
(Sánta Kutya (SK), 2001.05.31., 2921. hozzászólás)

Két évvel ezután, 2003 novemberében vetődött fel konkrétan az Iszinik 100 hivatalos megrendezésének terve, de annak dátumát jóval későbbre, 2005-re javasolva. Ekkorra már az is körvonalazódott, hogy a túrát éppen félidőben két Kinizsi Százas közé, azaz az év "átellenes napjára", november végére kellene tenni, hogy az évszak tekintetében is inverz legyen. A hozzászólás Ermaktól, a fordított útvonal első felvetőjétől származik:

"[...] eldöntöttem, hogy igencsak húzós dologba vágom a fejszémet: megszervezem az ISZINIK 100-at. Aki nem tudja, miről van szó, olvassa vissza a topik elejét, 521 és 605 között. (megj.: azóta a hozzászólások valamelyest átszámozódtak, a jelenlegi számozás szerint az 527. hozzászólás indította el az ötletelést)

Na, nem azonnal, már csak azért sem, mert a csuda tudja, meddig vagyok külföldön; az előzetes cél mindenesetre 2005, a 25. KINIZSI éve. A szervezésnek egy alapvető feltétele van, ami nélkül viszont nem is érdemes belevágnom: legyen innen és a teljesítménytúra topikból legalább 10-15 ember, aki segít a rendezésben (túrarendezői és pontőri tapasztalattal rendelkezők előnyben :-))). Most csak annyit szeretnék tudni, hogy így előzetesen van-e kedve valakinek beszállni. Persze elkezdhetjük megtárgyalni a részleteket is.

A túra főbb adatai:
Útvonal: Szárliget-Csillaghegy/Békásmegyer + I50 és I50/É Mogyorósbányáig és -tól
Időpont: két Százas között félidőben
Szintidő: 25 óra, hó esetén ???
Pontok mint a K100-on, kivéve a Pilis-nyereg, ahonnan a pont felköltözik az emelkedő tetejére, az aszfaltút mellé, és a cél. Utóbbinak kell keresni egy iskolát. (A csillaghegyi strand nyitva van, de olyan hideg a vize, hogy nem jön szóba).

A túrát a K100-hoz képest megnehezíti:
- az időpont (nappal hossza, hideg, esetleg hó)
- az első 50 km-en nincs fedett megálló
- a második 50 km-en van a szint 60%-a"
(Ermak, 2003.11.20., 9064. hozzászólás)

2005 májusában újra felmerült az Iszinik 100 ötlete és annak összekapcsolása a hazai teljesítménytúrázás közelgő 25. évfordulójával:

"Tényleg, Gödény! Jövő szeptemberben lesz a hazai teljesítménytúrázás negyedszázados jubileuma. A Kinizsi Encián tervez valamit ünnepi rendezvényt? Ha nem, akkor esetleg összehozhatnák a fórumosok. Mondjuk pl. a régóta halogatott ISZINIK formájában. De azért a tiétek az elsőbbség."
(Sánta Kutya (SK), 2005.05.25., 15734. hozzászólás)

Asciimo, aki végül a hivatalos Iszinik 100 rendezője lett, 2006. elején írta le először ezt a tervét: 

"Elolvastam a fórumot júliustól mostanáig.

Ermak ötletére alapozva terveztünk egy Iszinik100-as rendezést. A dolog nagyon képlékeny, amint észrevettétek, nem fórumoztam semennyire se, teljesen más dolgokkal foglalkoztam, ha meg túra, akkor kéktúra volt. Decemberben államvizsgázott a barátnőm, és rengeteget segédkeztem neki, így aztán a novemberre tervezett első bejárás nemtörődömségem miatt elmaradt. Ezúton is elnézést kérek az érintettektől, hogy behülyítettem őket, aztán nem szerveztem semmit.

A jövőre nézve: Még mindig él bennem a vágy, hogy lehetne ilyet szervezni, ha nem is idén, hanem jövőre, vagy idén lenne a nyílt bejárás, stb. Mivel rendezőként még tapasztalatlan vagyok, az idei évben pár helyen rendezőként segíteni fogok, és ha elég tapasztalatom lesz, akkor szeretnék konkrét dolgokat meghirdetni.

Persze ez nem zárja ki azt, hogy idén március elején mondjuk elmenjünk egy Szárligetről induló túrára, amin addig megyünk, amíg bírunk, ha van elég őrült ehhez a dologhoz...."
(Asciimo, 2006.01.22., 18611. hozzászólás)

Egy Iszinik bejárásról személyes beszámoló valószínűleg 2006 áprilisában született első alkalommal, amikor egy páros futotta végig a távot:

"Kinizsi bejárás, 2006.04.08
Szárliget-Csillaghegy

Tegnap bejártuk a pályát, igaz visszafelé. Nagyon nagy változásokra ne számítsatok. Azért van egy pár érdekesség. A Róka hegy iszonyatosan szemetes csak úgy mint a Kesztölc és Dorog közötti szakasz, ahol hegyekben áll a szemét az út mentén. Szinte az összes kék jelzés vadonatúj, nagyon jól követhetőek. Számítsatok továbbá elég sok tar vágásra, elsősorban a Gerecsében és a Gete oldalában. A Bika völgy utáni emelkedő eddig se volt szép, most viszont már egyenesen szívfacsaró. A vértestolnai műúthoz vezető utat elterelték mert az erdő újabb részét kerítették el. Nem nagy kitérő és az új kék zömében a kerítés mellett megy. Örömmel értesítek mindenkit, hogy a Kakukk üzemel és épp tegnap festették neon zöldre a falát. Brrrrr. A kesztölci kocsmában egy deci sör 40 Ft, egy két decis kis üveget kóla 110. A többi árat nem néztem. Mogyin 40 Ft a kóla decije. Somlyó után van az a rész ahol rávisz a kék egy széles dózer útra. Erről pedig idővel jobbra egy ösvényre vezet a kék. Ez az elmúlt 2 évben szinte járhatatlan volt ez az ösvény a bedőlt fák miatt. Örömmel mondom el, hogy a fákat eltakarították, az út ismét járható. A Nagyegyháza előtti szakaszon van egy olyan darab ami eddig egy nagyon szűk, ágakkal benőtt ösvényen vezetett, mielőtt a kerítésnél balra kell fordulni. Ezt a szűk részt kiszélesítették, olyan mintha egy buldózerrel mentek volna végig rajta. Mást nem tudok mondani. :-)"
 (-balazs- 2006.04.09., 19396. hozzászólás)

Volt, aki az Iszinik 100-at összekapcsolta a Kinizsi Százassal (pontosabban az akkor a Kinizsi Százassal párhuzamosan megrendezett Terep Százassal), ahogy a Wikipédia Kinizsi Százas szócikkéből kiderül: "2006. május 27-én Ispánki Zoltán miután harmadikként érkezett célba a Terep Százas terepfutó versenyen, rövid pihenő után visszafelé is teljesítette a túrát, összesen 29 óra 51 perc alatt."

Az első gyalogos Csoportos Privát Iszinikre, azaz CsPI-re pedig 2006. december 2-3-án került sor, amikor Asciimo, Vajonmerre, Sistergő és Tar-patak gyalogolták végig a távot: 

"A célbaérés 8:40-kor törént: ISZINIK-100 (Szárliget - Csillaghegy) teljesítve!!
Résztvevők:
asciimo         +
vajonmerre  +
sistergő       +
tar-patak     +
A csapat teljesítési ideje: 24:56
A túra egyik kellemes meglepetése az volt, hogy Mogyorósbányán a jó tündérek Székely káposztával és meleg teával vártak bennünket. A vacsorát a buszmegálló váró bódéjában fogyasztottuk el. (Amikor Mogyorósra értünk, a Kakukk éppen akkor zárt be).
Lesznek majd élménybeszámolók is, de most megyek és bezuhanok az ágyba."
(tar-patak, 2006.12.03., 23530. hozzászólás)

Tar-patak bővebb beszámolója ide kattintva olvasható, és leírta az élményeit Asciimo, Sistergő és Vajonmerre is.

A 2006-os után a 2007-es Kinizsi Százas alkalmával is történt egy duplázás, ezúttal Iszinik-Kinizsi sorrendben: Zsotyek 41 óra 51 perc alatt gyalogolta le a 203,2 kilométert.

A 2008-as esztendő fontos évszám az Iszinik 100 történetében, hiszen ekkor került megrendezésre először hivatalos teljesítménytúraként, november 22-én. A túrát a 2006-os CsPI egyik résztvevője, Asciimo rendezte (lásd TTT kiírás), aki mint láttuk, egy ideje már dédelgette ezt a tervet.

Aztán egy újabb bő 200 kilométeres duplázás története a Wikipédiából, ismét Iszinik-Kinizsi sorrendben: "2009-ben Fridrich László a Kinizsi Százast megelőző nap a célból elindulva előbb visszafelé, majd a Százas reggelén benevezve odafelé is teljesítette a távot, összesen 29 óra 37 perc alatt. Tatáról Békásmegyerre 13 óra 51 perc alatt, a Kinizsi Százast 15 óra 6 perc alatt, a kettő között a nevezésnél való sorban állás miatt volt 40 perc kényszerszünet."

2009-ben és 2010-ben nem volt hivatalos Iszinik 100 teljesítménytúra, 2011-ben (TTT) és 2012-ben (TTT) viszont újra megrendezte Asciimo, és feltehetően ezentúl minden évben végigjárható ősszel hivatalos teljesítménytúraként az egyre népszerűbb "fordított Kinizsi Százas", melyen idén már csaknem kétszázan indultak útnak, és háromnegyedük célba is ért. Az Iszinik 100 weboldala az iszinik.fw.hu címen érhető el.

Kapcsolódó bejegyzések:
Mégsem a Kinizsi Százas hazánk első teljesítménytúrája? Vagy mégis?
Interjú Kovalik Andrással, a Kinizsi Százas egyik atyjával
A Kinizsi Százas Index fórum topik statisztikája

Mégsem a Kinizsi Százas hazánk első teljesítménytúrája? Vagy mégis?

Akit érdekel a hazai teljesítménytúrázás története, bizonyára tudja, hogy 1981-ben került megrendezésre az első ilyen túra Magyarországon, akkor volt ugyanis az első Kinizsi Százas (esetleg azt is tudja, hogy ez a túra akkor nem májusban, hanem szeptember 5-6-án volt, és csak a második alkalomtól került át a mai, május végi időpontra). De jól tudja? Valóban a Kinizsi Százas volt az első?

A rövid válasz az, hogy igen. Azonban a kérdés (és a válasz) ennél jóval komplexebb, ugyanis a Kinizsi Százas előtt, a hetvenes években is létezett már olyan túra, amin egy adott útvonalon kellett végighaladni, ellenőrzőpontokat érintve (ahol az ellenőrzőlapjára bélyegzőt kapott a résztvevő), meghatározott szintidőn belül. Ráadásul még oklevéllel és jelvénnyel is díjazták a teljesítését, tehát mai fogalmaink szerint teljesítménytúra volt, évekkel az első Kinizsi Százas előtt, a KISZ Budapesti Bizottságának rendezésében.

S hogy akkor miért nem a Budai-hegységben és a Pilisben, a Budakeszi úti Ifjúsági Cukrászdától (ma Remiz kávéház) Lajos-forrásig kanyargó, 1974-ben már megrendezett, 30 kilométeres (szintidő: 8 óra) Ságvári Endre Emléktúrát tartják az első magyar teljesítménytúrának? Kiderül Joeyline egy 2005-ben, az Index fórum Teljesítménytúra topikjában tett hozzászólásából:

"A bemutatott bizonyítékok alapján (megj.: oklevél, ellenőrzőlap, jelvények fotója) mai értelemben valóban teljesítménytúrának tekinthető az idézett Ságvári Emléktúra. Elhangzott, hogy tömegek vettek rajta részt, ergó szem előtt volt a rendezvény, tehát első hallásra érthetetlennek tűnik, hogy mégis miért az első Kinizsi Százast tekinti a történelem az első magyar teljesítménytúrának.

A megoldás azonban egyszerű, és rendkívül prózai. Ahogy BHG is írja: "Eleinte a Kinizsi 100-ast sem nevezték teljesítménytúrának, hosszútávú túra volt a meghatározása."

A lényeg a hosszútávon van: egy olyan túratávról van szó, ami ugyan ha nem is könnyen, de emberi léptékkel nézve azért teljesíthető, azonban korántsem bárki számára, ergó egy jelentős fizikai teljesítmény van mögötte! Ezt az úgymond nem mindennapi mivoltát a többi túrához képest emelték ki néhány évvel később a Kinizsinek, és nevezték teljesítménytúrának, hasonlóan az utána 1-2 évvel indult rendezvényekhez (Gerecse 50, Pilis 50, Zemplén 50, Mecsek 50, Vértes 50, stb.).

Az úgymond első generációs időkben (kb. 1990-ig bezárólag) a teljesítménytúra még egyértelműen hosszútávú túrát, "férfias sétát" jelentett, ezért az idézett Ságvári Emléktúra (amit, mint olvashattuk tömegek jártak végig, ergó sokan tudták "teljesíteni") sem volt teljesítménytúrának tekinthető, tehát szerintem adott volt így a Kinizsi elsősége.

A '90-es évek első felében megindult egy folyamat a hazai teljesítménytúrázás átalakulására, kb. 1995/96 óta már egy egészen más fogalmat jelent a teljesítménytúra, és ebben az értelemben (ezért is emeltem ki első mondatomban) akár teljesítménytúrának is tekinthető lenne már a Kinizsit jóval megelőző rendezvény... De még egyszer hangsúlyozom: eredetileg mást értettek teljesítménytúra alatt.

Persze tisztában vagyok azzal, hogy szavakkal nehéz ezt a különbséget igazán átadni azok számára, akik már az "új" értelemben vett teljesítménytúrázásban kezdtek el túrázni, de más lehetőségem nincs, lévén visszavinni senkit sincs módom abba a korba, hogy személyesen élhesse meg a dolgot."

Tehát egy szó jelentésváltozásának, jelentésbővülésének, egy fogalom átdefiniálódásának lehetünk tanúi. A képet kissé tovább bonyolító érdekesség, és a dolgok relativitását mutatja, hogy a Ságvári Endre Emléktúra "Teljesítménylapján" az a meghatározás volt olvasható, hogy hosszútúra. Ma már inkább a Kinizsi Százast és a legalább 100 kilométeres túrákat tekintjük hosszúnak, de léteznek a világon olyan extrém túrák is, melyek mellett még a Mátra 115 vagy a Rockenbauer 130 is rövid, könnyű sétának tűnhet.

S ha a Kinizsi Százas elsősége nem is teljesen egyértelmű, az bizonyos, hogy a jelenleg is létező hazai teljesítménytúrák közül a K100 tekint vissza a legnagyobb múltra.

(a kép forrása: Teljesítménytúra topik / Bence60)

Kapcsolódó bejegyzések:
Interjú Kovalik Andrással, a Kinizsi Százas egyik atyjával
A vörös csillagos Kinizsi Százas jelvény titka

Melyik évben mikor volt a Kinizsi Százas?

A Nagy Kinizsi Százas táblázat alapján készítettem el a fenti táblát, melyből kiderül, hogy melyik évben mikor került megrendezésre a Kinizsi Százas teljesítménytúra, 1982. és 2012. között (az első, 1981-es K100 nem május végén, hanem szeptember 5-6-án volt).

Látható, hogy május legutolsó napjaira csak 1992-ben esett a túra, míg az ideivel megegyező dátumra esett 1984-ben, 1990-ben és 2007-ben is. A képre (táblázatra) kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető.

Kapcsolódó bejegyzések:
Megjelent a 2012-es Kinizsi Százas kiírása a TTT honlapján
Idézetek, mottók a Kinizsi Százas túrafüzetekből
A vörös csillagos Kinizsi Százas jelvény titka

Kinizsi Pál élete

Ha már Kinizsi Százas, illő hogy szó essen a teljesítménytúra (és a túrát szervező Kinizsi Természetbarát Egyesület) névadójáról, Kinizsi Pálról.

Kinizsi Pál temesi bán Mátyás király hű embere, a fekete sereg egyik vezére volt. Kiváló hadvezéri képessége, Mátyás nyugati háborúiban és a törökök felett aratott sorozatos győzelmei és rendkívüli ereje mondai hőssé tették. Személyes vitézségével döntötte el 1479-ben a kenyérmezei csata kimenetelét. Lovagi harcmodorban is kitűnt, többször is részt vett és győzött lovagi tornákon.

Kinizsi Pált 1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros vármegye főispánjaként. Apja a hagyomány szerint egy Bihar vármegyei molnár, de ez mindössze legenda. Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen.

Születésének időpontja és helye bizonytalan, de a legvalószínűbb, hogy 1431-ben született Temeskenézen. Ősei szerb eredetűek voltak. Felesége Magyar Benigna, nevelőapjának és "kollégájának", Magyar Balázs hadvezérnek a lánya volt, akit az 1480-as években vett feleségül. Aggódó és istenfélő feleségként Benigna sokat imádkozott veszélyes munkakörben dolgozó férjéért, imádságos könyve Festetich-kódex néven vált ismertté.

Későbbi apósa, Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért kapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A "Kinizsi várat" aztán palotával, barbakánszerű kapuvédőművel egészítette ki. 1478-ban pálos szerzeteseket telepített a mezővárossá kinevezett Vázsonyba, számukra kolostort és templomot építtetett. 1480-ban Somló várát is megkapta. Első nagy győzelmét Báthory Istvánnal együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél aratta a török felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél győzött. Mátyás halála után II. Ulászló mellé állt és Corvin János ellen fordult.

1490-ben I. Miksa német-római császár elfoglalta Nagyvázsonyt, melyet a következő évben visszafoglalt Kinizsi. 1492-ben megsemmisítette a szétzüllött fekete sereget. Élete végén ismét a török ellen harcolt. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól. Az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erősséget átadni, iszonyú kínzások közepette végeztette ki. Betört Szerbiába és Bulgáriába. Szendrő ostrománál halt meg, 1494. november 24-én.

(A képen Tatay Sándor Kinizsi Pál c. regényének borítója, illetve annak részlete látható.)

Felhasznált források:
Wikipédia
Magyar Néprajzi Lexikon
Mitták Ferenc - 1000 év krónikája

Kapcsolódó bejegyzések:
Kinizsi Százas FAQ (azaz GyIK: gyakran ismételt kérdések)
Legyen otthon Kinizsid!
Kinizsi Pál és a hipszter bajusz

A Kinizsi Százas "anyja": a Nagyszombati Százas

Ismert, hogy az első magyarországi teljesítménytúra, a Kinizsi Százas mintájául egy szlovákiai - akkor még: csehszlovákiai - rendezvény, a Nagyszombati Százas (Trnavská Stovka, azaz T100) túra szolgált (lásd Wikipédia és www.fsz.bme.hu/mtsz/irodalom/bajo00.htm).

Az első T100 hét esztendővel korábban (1974-ben - forrás) került megrendezésre, mint az első K100. 1980-ban aztán a Kinizsi TE Encián szakosztály néhány tagja teljesítette a Nagyszombati Százast, és élményeik hatására a következő évben meg is rendezték saját túrájukat.

A Kis-Kárpátokban Pozsonytól Brezováig kanyargó Trnavská Stovka érdekessége még, hogy a 100 kilométeres távon (2800 méteres szintkülönbséggel, ami nagyjából megfelel a Kinizsi Százasénak, és hasonlóan 24 óra szintidővel) kívül egy 169 kilométeres változata is van (3400 méter szintkülönbséggel, 40 óra szintidővel). A túra idén június 4-5 (-6)-án kerül megrendezésre, azaz egy héttel a K100 után. A nevezési díj mindössze 2 euró, de a teljesítők az életre szóló élményen kívül csak oklevelet és meglepetést kapnak, jelvényt nem.

Tipp:
A 2011-es Nagyszombati Százas kiírása a TTT weboldalán
sétáLósbácsi beszámolója a 2007-es Nagyszombati Százasról

Kapcsolódó bejegyzések:
Egy másik K100: Kazinczy 100

Interjú Kovalik Andrással, a Kinizsi Százas egyik atyjával