Az időgép

Ritkán szoktam verset írni, azonban nemrég valahogy ihletem volt, és írtam egyet, és most az olvasóval is megosztom. Talán nem is sikerült olyan rosszul, akár egy dal refrénje is lehetne. A címe pedig: Az időgép.

Ha lenne egy időgépem, 

Visszautaznék, feküdnénk a réten,

Nem mondanám meg, hogy a jövőből jöttem,

Hogy láttam a végét, közted és köztem.

Kapcsolódó bejegyzések:

Mi a szerelem?

Eszperente nyelven a Kinizsi Százasról
A túrázás olyan, mint az élet

Vers a Kinizsi Százasról II.

100

távolság száz kilométer
nehéz ezt felfogni ésszel
az tudja csak aki ott volt
nem az aki otthon horkolt
ennyit menni hogy mit jelent
átélni a való jelent

Budapestről át Tatára
kitartásunk nagy tanára
elindulunk szombat reggel
megérkezünk sok friss sebbel
ki nagyobbal ki kisebbel
fáradtságunk hogy kizsebel

gyalog nappal gyalog éjjel
üde virág harmat kéjjel
gyalog éjjel gyalog nappal
dalolunk a madarakkal
vidám kezdet megfáradt cél
testünk gyenge lelkünk acél

az tudja csak aki eljőn
hogy süt át a nap a felhőn
hogy nyugszik le és hogy kel fel
csodálkozna Gusztáv Eiffel
csodálkozna Kinizsi is
hogy gyalogol a sok zizis

Kapcsolódó bejegyzések:
Pataporc verse a Kinizsi Százasról
Vers a Kinizsi Százasról
Eszperente nyelven a Kinizsi Százasról
I love K100

Pataporc verse a Kinizsi Százasról

Következzék Pataporc kedves, képekben bővelkedő verse a Kinizsi Százasról (ide kattintva egy verselemzést is találunk róla, emide kattintva pedig egy saját, jóval egyszerűbb költeményem olvasható el a témáról; Pataporc művét innen emeltem át).

A PILIS ÉS A SÖR
avagy
A SÖR ÉS A PILIS

Szomorún szikkad a szikla,
Rőten fonnyad a zsom-
béka üget a patakba
(De jaj! Hova tűnt el a csermely?)
S elmereng nedves alkonyokon.

Töpped a tegnapi zsömle,
Izzad a rúd, (a la Pick),
Zsákomban aszalódnak
Dzsemmé érett rút valamikk.

De jaj, nem viccel a sziksó,
A réten itt-ott jő s kicsapong,
Némán veszi ezt tudomásul
A szirmát (s kedvét) vesztett kis pityapong*.

Porporosan nyikorognak a táblák,
Körkörös írás: SOPRONI SÖR,
Ne gyötörj, ó bús felirat,
Mer' mingyár nem megyek arra a rohadványosan magas Pilisre föl!

Kábán kőröz fenn suta sólyom,
Csőre a szomjtól összeragad,
(már távoli kép csak a sör-felirat),
Ennek örülve nyúl fut a fűre,
Leül, relaxál, hőlead.

Porzik az út
És Korzika torkom,
Szögként karcol a lellei rost,
Sört ide pincér,
Sört ide nékem,
Sört ide gyorsan,
Sört ide MOST!

* pityapong = pitypang (kaszásdűlői nyelvjárás)
(A kiadó megjegyzése)

Vers a Kinizsi Százasról

Kedves Kinizsi Százas barátok, kedves olvasóim, fogadjátok szeretettel e népies stílusú versecskét, melyet A Túráról írtam:

Kinizsi Százas

Itt van május, itt van újra
Kinizsinek vándorútja.
Át erdőkön, át hegyeken,
Vadregényes szép terepen.

Öregebb lettem egy évvel,
De mégis ifjonti hévvel
Indulok e nemes túrán,
Dallam pendül szívem húrján.

Hossz' az út, százezer méter,
Szándékomon nem fog métely.
Békásmegyertől Tatáig,
Túrázok én mindhalálig!

Kapcsolódó bejegyzés:
Eszperente nyelven a Kinizsi Százasról