Tényleg ki tudja rakni egy polip a Rubik-kockát?

Egyszer egy nő a vonaton azt mondta, hogy olvasta, hogy a polipok is ki tudják rakni a Rubik-kockát, vagy legalábbis létezik egy betanított polip, amelyik képes erre. Eszem-f*szom megáll, gondoltam magamban, ha egy polip Fridrich-metódussal kirakja a kockát. Azon is elcsodálkoznék, ha az alap technika néhány algoritmusát alkalmazni tudná. Valójában már az is meglepne, ha darabjaira szedné és úgy rakná össze, vagy ha csak simán átmatricázná. Szóval egy kicsit hihetetlennek tűnt a dolog, meg persze az sem igazán tetszett, hogy egy polippal helyez egy szintre, még ha tisztában is vagyok vele, hogy a "speedcubing" sokkal inkább gyakorlás kérdése, semmint különösebb zsenialitásé vagy képességé.

Aztán persze utánanéztem a dolognak, és kiderült, hogy annyi valóságalapja van, hogy polipokkal végeztek olyan kísérletet, hogy melyik karjukkal nyúlnak a Rubik-kocka után (azaz megfigyelhető-e náluk az emberekre jellemző jobb- és balkezesség), de természetesen sem autodidakta módon, sem pedig idomítással nem képesek elsajátítani a kocka kirakását.

Kapcsolódó bejegyzések:
Ma van a Rubik-napom-pom-pom
Gondolatok a kendamáról, azaz a golyopácsról
Miben hasonlít a Kinizsi Százas és a Rubik-kocka?

Mi folyik itt Tatabányán?!

Tatabánya, otthona a teljesítménytúráknak és a nyomornak...
Szóval rossz hírek Tatabányáról: perverz a liftben (18), meg egyik biciklista elgázolja a másik biciklistát... Mi folyik itt?

(Amúgy van, hogy én is előkapom és kitekerem a liftben... a Rubik-kockát.)

Te Sanyi, mi újság a könyveddel, a Rubik-kockával, a longboarddal és a gyúrással?

Na, elmondom, köszönöm a kérdéseket, kedves képzeletbeli olvasó.
A könyvem írása szépen halad, igyekszem az ihlet szelét írásom vitorlájába fogni hogy úgy mondjam. Néha azért megakadok (mégsem olyan egyszerű dolog ám az írás), de már alakul a Mű.

A Rubik-kocka továbbra is az egyik kedvenc hobbim, lassan egy perc alá kúszik az átlagidőm. A Fridrich-metódusban (ami egy gyorsabb, de sokkal több tanulást igénylő kirakási módszer) még nem merültem el, az alap technikához csak egyetlen további gyorsító algoritmust, az "élfordítást" sajátítottam el, ami a Rubik-kocka nyelvén így hangzik: err-ú-errvessző, úkettő, err-úkettő-errvessző, ú, efvessző-úvessző-eff. Amúgy tényleg jó dolog, szórakoztatóvá és látványossá, csaknem hasznossá teszi még a sorban állást is a postán és a szupermarketben, csak hogy egy-két példát mondjak.

A gyúrásban is fejlődök szépen, már 50 kg-val nyomok fekve (bizony, még ennél is jóval kevesebbel kezdtem pár hónapja). Persze tudom, ez sem igazán sok még, a 100 kg-hoz képest például annyi, mint a Gerecse 50 a Kinizsi Százashoz képest, de azért erősödök.

A legkevesebb sikerről a longboard területén számolhatok be, de ezt részben a télre fogom. Viszont ahogy szépen kitavaszodik, igyekszem majd sokat gyakorolni, és az egyensúlyozás és lazaság újabb szintjére lépni és gurulni.

Kapcsolódó bejegyzés:
Várjál várjál, és mi a helyzet a túrázással?

Miben hasonlít a Kinizsi Százas és a Rubik-kocka?

- Hogy magyar.
- Hogy egyszerűnek tűnik, de azért nem teljesen az.
- Hogy az utolsó lépések a legnehezebbek (legfájdalmasabbak / legkomplexebbek).
- Hogy komoly célkitűzés, hogy az ember teljesítse / kirakja, és nem is mindenkinek adatik meg ez a sikerélmény.
- Hogy sokan őrültségnek, vagy szinte lehetetlennek tartják.
- Hogy a Kinizsi Százas jelvényen is azok a színek vannak, mint a Rubik-kockán (vagyis nagyjából, mert azért nem teljesen, de kivétel erősíti a szabályt).
- Hogy a Kinizsi Százas ellenőrzőlapján 9 számozott mező van, és a Rubik-kockán is 9 elem van egy oldalon.

További érdekességek:

A Rubik-kocka variációs lehetőségeinek száma 43 252 003 274 489 856 000 (azaz negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer), vagyis a Kinizsi Százas 100 
kilométeres távjának minden egyes milliméterére (!) több mint 432 milliárd 520 millió variáció jutna.

Ehhez képest megnyugtató, hogy legfeljebb 20 lépésből mindig kirakható a kocka. Viszont húsz lépés csak a mesebeli hétmérföldes csizmában lenne elég a Kinizsi Százas teljesítéséhez.

Kapcsolódó bejegyzések:
Ma van a Rubik-napom-pom-pom
A Kinizsi Százas és az aranymetszés

Ma van a Rubik-napom-pom-pom!

Ma van a Rubik-napom! Ezt én találtam ki, és azt a napot jelenti valakinek az életében, amikor először tudja önállóan (jegyzet, leírás, stb.) nélkül kirakni a Rubik-kockát.

(Eddig azért kellett hozzá egy pár soros emlékeztető, ami olyan kódokat tartalmazott, mint például FRU R'FR' F'RU'F', melyek adott jellegzetes mintázatra megmondták, hogy mely oldalakat merre kell forgatni.)

Hamarosan arról is írok, hogy miben hasonlít a Kinizsi Százas és a Rubik-kocka, valamint egy tervezett új extrém hobbimról is mesélek. No meg megírom végre a beszámolómat a Piros 85 seprésről és a múlt heti túráról a Kinizsi Százas egy szakaszán.

Kapcsolódó bejegyzések:
A Rubik-kocka
A progresszió
Elhatároztam: longboardozni fogok
Dolgok, amikről azt hittem hogy sosem fognak sikerülni, aztán mégis sikerültek

A Rubik-kocka

A lány, akitől elkezdtem megtanulni a Rubik-kocka kirakását, Hollandiában tanulta meg, betépve-bekokózva. Akkor csak sikerülhet nekem is, gondoltam magamban, bár már elég sok bort ittunk az est folyamán.

Egy kicsit féltékeny is volt: "Micsoda, egy hónapja még egy másik nő csiganyála folyt a f**kadon?" - kérdezte felháborodva és közönségesen, egyfajta utólagos és irracionális féltékenységgel (mintha nem egy hónapot mondtam volna, hanem azt, hogy ez még aznap délelőtt történt), eszembe juttatva egy hímsoviniszta viccet arról, hogy miért van a nőknek lábuk, valamint Sztaniszlovszki Levi mondását a csíkos siklóról. Ugyanakkor addigra már tudtam, hogy adott hangulatban, izgalomban szeret közönségesen fogalmazni, és valahol tetszett is a szavaiból és hangsúlyából kiolvasható ragaszkodás, a kisajátítás, birtoklás vágya, még ha a konkrét szavak távol is álltak a zolai, zweigi romantikától.

Mondta, hogy bejön neki, ha egy férfi intelligens, ezért is, mintegy tesztképp került elő a Rubik-kocka. Valahol már régóta foglalkoztatott a dolog, de nem ismertem az algoritmusát. Némi segítséggel sikerült az egyik oldalt kiraknom (először az úgymond "keresztet", aztán a sarkokat, a többi oldalhoz illeszkedően). Korábban nem volt hozzá türelmem és motivációm, de ott, akkor komolyan elgondolkodtam és elhatároztam, hogy jó lenne megtanulni, mert mégiscsak egy különleges képesség a tarka kockából egy oldalanként azonos színűt varázsolni. Hiszen éppen ez az ember egyik legősibb vágya és célja: a káoszból, rendezetlenségből rendet, struktúrát teremteni.

(Meg aztán egy igazi magyar dolog a Rubik-kocka, elcsépelt szóval "hungarikum", hasonlóan mondjuk... a Kinizsi Százashoz.)

El is képzeltem, milyen menő leszek, ha majd meg-megfeszülő bicepsszel, a hosszú, szép ujjaimmal virtuóz módon pörgetem a kockát, bárhol-bármikor, még inkább elvarázsolva a nőket. Nem csak magas, kölyökképű és izmos leszek, hanem okos is, bár valahol ez a kocka-dolog inkább egy kissé autisztikus, mechanikus képesség, nem annyira kreativitás. Vagy ki tudja, azt hiszem, igazából kreativitás is van benne, sőt talán még művészet is. De mindenképp szórakoztató és látványos.

Így legalább ha valahol éppen várakoznom kell, vagy utazok, vagy csak úgy eszembe jut, maximálisan hasznosan tölthetem a tovatűnő időt, a bűvös kocka mátrixában megmártózva, úszva.

Kapcsolódó bejegyzések:
A testmozgás izgalmai
Nyomot hagyni (avagy a szexuálkreatív Gesztipéter)
P*ncimágnes-e a Kinizsi Százas teljesítése?